Az európai uniós bérfelzárkózással foglalkozó rendezvényen Berki Erzsébet ismertette a magyar, cseh, lengyel, szlovák, szlovén béralakulást összehasonlító kutatást. Elmondta: Magyarországon és Csehországban a kormány meghatározó szerepet tölt be a bérek alakulásában, miközben konzultál a szociális partnerekkel. Szlovákiában és Szlovéniában a szociális partnerek alkuja játszik fő szerepet ebben. Lengyelországban a kétféle út között próbálkoznak a megoldással.
A kutatás rámutatott, hogy a bérfelzárkózás országos programjának kidolgozása csak Magyarországon került napirendre a szakszervezeti szövetségek javaslata alapján. A többi elemzett országban a termelési, munkaerő-piaci tényezőknek, s nem országos programnak vetik alá ezt a felzárkózást.
Lindner Erzsébet, a KSH osztályvezetője többek között elmondta: a magyarországinak hat-nyolcszorosát teszik ki a régi tagállamokban a bruttó keresetek euróban kereskedelmi árfolyamon. Vásárlóerő paritáson ez a különbség körülbelül a fele a fenti arányoknak. Számottevőek a különbségek a munkaerőköltségben is. Svédországban 4.072 euró a munkaerőköltség, Magyarországon ennek 19 százaléka. A régi EU-országok átlaga 3.139 euró, az EU-25 átlaga pedig 2.754 euró.
A statisztikus szakember elmondta: az új tagállamokban jelentős az eltérés a legalacsonyabban keresők arányaiban. A 300 eurónál kevesebbet keres Magyarországon az az alkalmazottak 34 százaléka, ezzel szemben Lengyelországban 16 százaléka, Csehországban pedig csak 9 százaléka.
Magyarországon és Lengyelországban a fiatalok döntő többsége 200-300 euró között keres, Csehországban viszont 400-500 eurót. A felsőfokú végzettségűek Csehországban általában 30 százalékkal több juttatást kapnak, mint az alapfokú képzettségűek, szakképzettséggel nem rendelkezők pedig Csehországban és Lengyelországban is 30 százalékkal több keresethez jutnak, mint hazánkban. Érdekességként megjegyezte Lindner Erzsébet, hogy Csehországban, Magyarországon a pénzügyi tevékenység ágazatban a legmagasabb az átlagkereset, Lengyelországban viszont a bányászat ezt megelőzi. (MTI)
Kapcsolódó anyagok
A csehek gyakran, a magyarok ritkán mennek táppénzre
Átlag alatti bérnövekedésre számíthatunk jövőre
A magyar munkaköltség a második legdrágább a térségben
A hazai bér nyolcszorosát keresik a nyugat-európaiak
Az Európai Unió 10 új tagországában a bérfelzárkózás a képzés, az innováció, a termelékenység alapvető változása nélkül évtizedek alatt sem lehetséges - jelentette ki Berki Erzsébet, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője egy szakmai konferencián.
