Az Európai Bizottság valószínűleg a befektetők nyomására foglalt állást a felső vezetők jövedelmének nyilvánosságra hozatala mellett, akik egyre inkább aggódnak a menedzseri bónuszok folyamatos növekedése miatt. Magyarországon a cégbíróságokon lévő iratokból eddig is kiolvashatóak voltak a felügyelőbizottságok és az igazgatóságok tagjainak megszavazott fizetések, de az EU ajánlása ennél lényegesen többre szólít fel. A nyilvánosságra hozatal ugyanis a pénz mellett az egyéb juttatásokra is kiterjed, amelyek egy felmérés szerint Magyarországon átlagosan a bérek 32 százalékát teszik ki.
A fejvadászok szerint az EU-ajánlásnak megfelelő jogszabály nálunk különösen nagy ellenállásba ütközne, mert az utóbbi évtizedben jelentős különbség alakult ki a vezetők és a beosztottak jövedelme között. Ugyanakkor abban is egyetértenek, hasznos lenne a nyilvánosság, mivel hitelesen tájékoztatná a gazdaság szereplőit a valóságos viszonyokról, és valószínűleg még a korrupciót is visszafogná. A legfontosabb érdek az állami cégek vezetőinek fizetésének nyilvánosságra hozatala lenne, mivel azokba közpénzek, adóforintok kerülnek.
A cégbírósági adatok tanúsága szerint a hazai tőzsdei cégek közül a Mol nyújtja a legtöbb béren kívüli juttatást az igazgatóság tagjainak: 25-41 ezer eurót fix bázisú részvényekben. A felügyelőbizottság tagjai 1600-3200 eurót vehetnek fel. Emellett teljesítményhez kötött részvényopciós program is működik több tőzsdei cégnél, így is javadalmaz például az OTP, a Mol, a Graphisoft, a NABI, az FHB vagy a Richter, írja a Népszabadság.
A hazai cégvezetőknek is üvegzsebet varrna az EU
Az Európai Unió bizottsága a minap ajánlásában úgy fogalmazott, legyen kötelező nyilvánosságra hozni a tőzsdei cégek topmenedzsereinek jövedelmét. Ez Magyarországon a vezérigazgatóknak és helyetteseiknek teremtene új helyzetet, számol be a Népszabadság.
