A k+f befektetővonzó terület marad

A már működőket pedig sem az erőteljes karcsúsítás, sem a végleges felszámolás nem fenyegeti -- derül ki az érintettek körében végzett felmérésünkből. Ennek részben az az oka, hogy a nemzetközileg is elismerten jól képzett hazai fejlesztők szakértői díjukat tekintve versenyképesebbek nyugati társaiknál.

A héten avatják Budapesten az indiai Tata Consultancy Services (TCS) európai szoftverfejlesztési központját. India legnagyobb információtechnológiai cége közel 100 millió dollárt fektet a szóban forgó beruházásba a következő néhány év során, amelynek keretében 400-500 szoftvermérnököt akar alkalmazni, többségüket Magyarországról toborozza.

Lapértesülés szerint a nevét hamarosan Flipside-ra változtató, ma még Uproarként ismert internetes vállalkozás is Budapesten alakítja ki fejlesztői és gyártási központját. Az áttételesen francia érdekeltségű cég négy nyelven, angolul, németül, franciául és spanyolul fejleszt majd internetes játékokat és weboldalakat.

Ezzel szemben, mint ismert, a Philips egyelőre elhalasztotta budapesti fejlesztőközpontja beruházását, aminek indulását eredetileg az idén nyárra tervezte. A holland elektronikai konszern hangsúlyozza, hogy tervei között továbbra is szerepel egy közel 500 főt foglalkoztató itteni bázis létesítése, amint a piacon kedvező változások következnek be.

Hasonló elképzeléseket lebegtet az amerikai Motorola is, feltéve, ha szállítója lehet a Tetra mobilkommunikációs hálózatnak.

A multik globális szinten eldöntött és egyes esetekben k+f bázist is érintő karcsúsítási tervei a már működő magyarországi fejlesztőközpontok egyikét sem érinti -- derül ki lapunk körkérdéséből. Az egyik legtöbb hazai szoftverest foglalkoztató, Siemens-érdekeltségű Sysdata cégnél nem tudnak arról, hogy akár csak a közeli jövőbeni leépítéssel kellene számolniuk. A társaság időközben Szegeden is kiépített egy kisebb fejlesztői bázist, mintegy 35 fővel.

A Nokia messzemenően elégedett a magyarországi kutatás-fejlesztési tevékenységével, a piac rövid távú fluktuációi nem befolyásolják -- válaszolták kérdésünkre. Magyarországon több mint 400-an dolgoznak a Nokia k+f részlegében.

A Magyarország iránt hagyományosan elkötelezett svéd Ericsson k+f részlegénél sem számítanak kedvezőtlen változásra. A társaság 1998-ban egyesített hazai k+f bázisa az induláskori 120-ról 350 főre futott fel, ma már a hazai leányvállalat létszámának közel a fele ebben a szektorban dolgozik.

A Compaq tavaly tavasszal elindított e-infrastruktúra fejlesztőközpontjának fejlődését sem befolyásolja az, hogy az anyacég időközben több ezer főt érintő karcsúsítást jelentett be -- válaszolta lapunk kérdésére Beck György, a Compaq Magyarország Kft. vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a külföldön is elismert, jól képzett hazai szakemberek szakértői díjukban még mindig versenyképesebbek nyugati társaiknál. Részben ezzel is magyarázható, hogy az anyacég éppen ebben az egyébként nehéz időszakban döntött kis létszámú központi fejlesztések Magyarországra telepítéséről -- tette hozzá.

Ennél árnyaltabb képet fest a helyzetről Hencz László, az Eurotrend Kft. ügyvezető igazgatója. A magyar informatikai magánvállalkozás a közelmúltban vágott bele egy 200 millió forintos beruházásba. Ennek keretében szoftverparkot épített a veszprémi Lókút-Óbányán. Hencz László továbbra is úgy gondolja, hogy megérte a befektetés, még úgy is, hogy emiatt a cég öt év alatt törlesztendő 150 millió forintos adósságterhet vett a nyakába. Hozzátette azonban, hogy noha tudták, kockáztatnak, de ha előre láthatták volna az it-válság méretét, az megfontoltabbá tette volna őket a döntésben. A társaság bízik abban, hogy a júniusi indulás óta ott dolgozó közel 30 fejlesztő létszámát a nem túl távoli jövőben 300-500 főre lehet növelni. Arra is számítanak, hogy a földrajzilag már Szilícium-völgyre emlékeztető szoftverparkba mások is követik őket.