A hét kereskedelmi egyesületet tömörítő IIPA, azaz a Nemzetközi Szellemi Tulajdonvédelmi Szövetség a napokban hozta nyilvánosságra éves összefoglalóját, a "Specialis 301" jelentést, melyben 43 olyan országot vizsgálnak és értékelnek, melyek kereskedelmi kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményben.
"Változatlanul Kína és Oroszország az a két ország, ahol a szellemi tulajdon védelme aggasztó állapotban van" - nyilatkozta az IIPA munkatársa, Eric H. Smith. "Bár mindkét országban tapasztalható némi javulás, a végrehajtás - különösen büntetőjogi értelemben - még mindig nem elég hatékony, további jogi reformok bevezetése, valamint a legális termékek arányának növelése lenne kívánatos a helyi piacokon."
A Kiemelten Megfigyeltek Listáján szereplő országokban a szellemi jog védelme egyáltalán nem kielégítő. Kína és Oroszország mellett további tíz ország, Argentína, Chile, Egyiptom, India, Izrael, Libanon, Thaiföld, Törökország, Ukrajna és Venezuela kapott ilyen besorolást. Ezek az országok az elkövetkező évben az USÁ-val kiemelkedően intenzív kétoldalú megbeszélésekre számíthatnak.
Harminc ország - köztük Magyarország - található a Megfigyeltek Listáján idén. A listán szereplő országokban - egyebek között Olaszországban, Litvániában, Lengyelországban és Romániában - az IIPA számos jelentős problémával találkozott a vonatkozó jogszabályok végrehajtása terén. Magyarország sajnos nem azon országok közé tartozik, amelyek lekerülnének a listáról: a szakértők megítélése szerint a nemzetközi kötelezettségekből indukált jogszabályalkotáson túl nem látszik sem állami, sem társadalmi akarat a szellemi tulajdon védelmére, a jogszabálysértések megtorlására, megelőzésére, az oktatásba való bevonására.
A kalózkodás által okozott károk elsősorban az iparág elmaradó bevételeiben jelentkeznek, azonban közvetve az elsődleges szerzői jogi tevékenységtől - előállítás és forgalmazás - függő, azokra ráépülő iparágak is jelentős károkat kénytelenek elkönyvelni, továbbá maga az állam is számottevő adóbevételtől esik el azáltal, hogy a kalóztermékek forgalmazása a feketegazdaságban történik.
Hazánkban az iparág becsült összesített vesztesége 2005-ben meghaladta a 65 milliárd forintot, az ebből eredő összesített nemzetgazdasági kár pedig közel 225 milliárd forint volt. A 2005-ös állami adóbevétel-kiesés pedig több mint 45 milliárd forintra tehető.
