[ajanlo=474][igazitas=left/]Az OECD tagországaiban 1991 és 2000 között Svájcban sztrájkoltak a legkevesebbet a dolgozók, ahol ezer munkavállalóra évente mindössze 1,5 nap munkabeszüntetés jutott. Svájcot Japán (3 sztrájknap), majd Ausztria (3,8 nap), illetve Németország követi. Németországban 9,3 nap volt az ezer foglalkoztatottra jutott sztrájknapok száma. Az MTI információi szerint ezen országokban lényegesen kisebb szerepet játszik a munkabeszüntetés a magasabb bérek elérésében, mint más ipari országokban - állapítják meg a tanulmányban.
A kutatók szerint az előnyös német sztrájkmérleg egyebek között az országban elterjedt bértárgyalási rendszernek köszönhető, ez ugyanis nagymértékben áttekinthető. Egy-egy ágazat termelékenységének változásáról a statisztikusok közölnek adatokat, az érintettek tehát nincsenek bizonytalanságban vállalatuk valóságos helyzetének megítélésekor.
Az OECD listavezetője a sztrájkok szempontjából Kanada volt: 1991 és 2000 között 189 munkabeszüntetési nap jutott 1000 foglalkoztatottra. Dánia (169,2 nap) és Finnország (135,8 nap) volt a további sorrend. Magyarország nem szerepelt az IAB listáján.
Az utóbbi hónapokban több nagy multinacionális vállalatnál szüntették be munkájukat a dolgozók. Májusban például a BBC és a Coca-Cola, júniusban a Northwest Airlines, júliusban pedig az Alitalia alkalmazottai sztrájkoltak. Hazánkban a Budapest Airport dolgozói, illetve a lendvai Koncept Optimum magyar varrónői hirdettek az utóbbi időben munkabeszüntetést - számolt be korábban az mfor.hu.
Menedzsment Fórum
A kanadai dolgozók a legrebellisebbek
A sztrájkok a fejlett ipari országokban egyre ritkábbak és egyre rövidebb ideig tartanak - állapítják meg a kutatók a nürnbergi Munkaerőpiaci Kutatóintézet (IAB) szerdán közzétett tanulmányának adatai alapján.
