A 354 ezer hazai vállalkozás közel 800 milliárd forinttal kevesebb hozzáadott értéket állított elő 2009-ben, mint egy évvel korábban, derül ki az Ecostat pénteken közölt kiadványából.
A hat százalékos visszaesés a belföldi többségi tulajdonú cégek 5,2 százalékos és a külföldi többségi tulajdonúak 7,6 százalékos GDP (ez esetben hozzáadott érték - a szerk.) csökkenésének átlagaként adódott. Ennek hátterében az áll, hogy a 2009. évi export a belföldi értékesítésnél erőteljesebben zsugorodott, így az inkább exportáló, jórészt külföldi tulajdonú cégek hozzáadott értéke jobban visszaesett.
Zuhantak a kkv-k
Ennek ellenére a nagyvállalatok az átlagosnál sikeresebben működtek: míg esetükben a teljesítmény-csökkenés "mindössze" 4 százalékos volt, a kkv-k hozzáadott értéke nagymértékben, 8,6 százalékkal esett vissza.
Az Ecostat TOP-100 rangsorában szereplő cégek együttesen közel 4420 milliárd forint hozzáadott értéket állítottak elő 2009-ben, a visszaesés esetükben mindössze 1,4 százalékot tett ki. Részesedésük a vállalati szektorban immár harmadik éve változatlan, 35 százalék.
Nyertesek és vesztesek
A ranglista első 20 helyén tavaly mindössze két új vállalkozás jelent meg. Egyikük a Samsung Electronics Magyar Zrt. 11 helyezéssel előbbre, a 15. pozícióra tornázta fel magát. Nettó árbevétele egyötöddel növekedett, kivitele két százalék híján elérte az egy évvel korábbi szintet. A cég GDP-je 75 százalékkal bővült, miközben jelentős létszámcsökkentést hajtott végre.
Az élmezőnyből a 24. helyre esett vissza a Magyar Suzuki Zrt., és az ISD Dunaferr Zrt. is kevésbé tudott ellenállni a válság hatásainak, mint 2008-ban. Árbevétele az előző évi 58 százalékára, exportja 56 százalékára zsugorodott, GDP-je egyharmadára csökkent. Ezzel – több mint húsz helyezést veszítve - a 30. pozíciót érte el 2009-ben.
Mélyrepülésben az építőipar
Ami az egyes iparágakat illeti, az építőipari termelés mélyrepülése miatt a három nagy építőipari vállalat, a Strabag, a Vegyépszer és Hídépítő, valamint a Wienerberger a viszonylag alacsony GDP-küszöböt sem tudta elérni .
A MÁV és a BKV viszont szerepel a legnagyobb GDP-t termelők listáján. A vasúttársaság személyi jellegű ráfordításai az utolsó két évben meghaladták a 76-76 milliárd forintot, az elszámolt értékcsökkenési leírás összege kereken 36-36 milliárd forint volt. A jelentős mértékű, szám szerint 40 milliárd feletti veszteség 2009-ben 71,6 milliárd forintra csökkentette a vállalat hozzáadott értékét.
A magyarországi vállalkozások saját vagyona a válságév ellenére 13 százalékkal gyarapodott. A GDP termelés szerinti legnagyobb száz cég együttes saját tőkéje ennél valamivel kisebb mértékben, 11,4 százalékkal bővült. Mivel a saját tőkét a legnagyobb súllyal a mérleg szerinti eredmény növelte, feltételezhető, hogy a vállalatok jelentős része a későbbi évekre "tartalékolt”.
Több mint 3000 milliárddal esett az export
A vállalati szektor kivitele 2009-ben a korábbi év 84,6 százalékára zuhant - a csökkenés mértéke meghaladta a 3180 milliárd forintot. A toplistán szereplő cégek általában jelentős kivitellel rendelkeznek, háromnegyed részük exportál. A recesszió ellenére 40 cég növelni tudta külföldi eladásait.
A ranglistán szereplő vállalatok 3 százalékponttal növelték súlyukat az összkivitelben, 2009-ben az összes exportnak több mint a felét realizálták.
A korábbi évekhez hasonlóan a legnagyobb súllyal a feldolgozóipar vette ki részét az összes exportból. Részesedését több mint 4 százalékponttal növelte, a teljes vállalkozói kör kivitelében közel kétharmadot ért el 2009-ben.
A céges export negyedét adja a Mol, a Nokia és az Audi
A legnagyobb exportőr továbbra is a Mol Nyrt maradt: konszolidált kivitele az átlagosnál jóval kisebb mértékben, mindössze 5,6 százalékkal csökkent. A cég 2086 milliárd forint összegű exportja a magyar kivitel mintegy 12 százalékának felel meg, súlya növekedett.
A második legnagyobb exportőr a Nokia Komárom Kft. lett, hajszálnyival megelőzte az Audi Hungária Motor Kft-t. Előbbi exportja kevésbé csökkent, mint az Audié, ahol 29,4 százalékos volt a mérséklődés. A drámai zuhanás ellenére a három dobogós óriáscég a magyar vállalati export közel egynegyedét (23,6 százalékát) realizálta.
A drasztikus exportcsökkenés nem változtatott azon a tényen, hogy a feldolgozóiparon belül is két ágazatcsoportra (villamos gép, számítástechnika, elektronika és híradástechnika, valamint a gépjármű és részegységei gyártása) összpontosul a Top 100 exportjának döntő hányada. E vállalatok többsége kizárólag kivitelre termel - igaz, a nagy cégek között is vannak olyanok (Samsung, Suzuki, Electrolux Lehel, GE Hungary), amelyek termelésük egy részét a magyar piacon értékesítik.
Az állami cégek húzzák vissza a hatékonyságot
Az egy főre jutó megtermelt hozzáadott érték a Top 100-ban szereplőknél együttesen jóval magasabb, mint a vállalati átlag. A termelékeny nagyvállalatok fajlagos teljesítményét az állami, önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások gyengébb eredménye mérsékelte.
A toplistán szereplőknél az utolsó két évben egy dolgozó átlagosan 13,4 millió forint GDP-t állított elő, a Top 100 nélkül számított vállalati körben ez a mutató ennek mindössze egyharmada volt.
74 ezer állás tűnt el
2009-ben a 354 ezer vállalkozásnál 2,177 millió ember dolgozott, 74 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban - ez 3,3 százalékos csökkenésnek felel meg 2008-hot képest.
A Top 100 közül 38 vállalat növelni tudta alkalmazottai számát, összesen 12 ezer embert vettek fel. A többi 62 cég létszámleépítésre kényszerült: összesen 17 ezer alkalmazottat, a foglalkoztatottak 2 százalékát bocsátották el.
mfor.hu
