A munkaerő mint versenytényező
A munkatársak minősége soha nem látott mértékben versenypiaci tényezővé vált. Az internet terjedésével párhuzamosan csökken az információ értéke, ám megnő az ötletek szerepe, és az agy, vagyis a tudás ára.
A cégek a minél hatékonyabb működésre törekszenek. Lehet távmunkában, lehet rugalmas időbeosztásban dolgozni, de az elvégzett feladatról egyszer számot kell adni. Egy vállalat versenypiaci pozícióját pedig egyre jobban befolyásolja, hogy mennyire jó – innovatív, specializált tudással rendelkező, megbízható, a céghez lojális – emberekkel veszi körül magát.
A munkavállaló szempontjából a siker kulcsa pedig a nonstop tanulás és a hálózat építése lett. Az „életfogytig tanulás” már nem egy divatos kifejezés, hanem a túlélés egyik kulcsa. Miközben ez válik a siker zálogává, a tudáspiacon egyre nagyobb kettészakadása figyelhető meg. A társadalom egyik oldalán állnak a kékgallérosok, akik érzik és élvezik az életszínvonal emelkedését, de valójában nem ők állítják elő. A másik oldalon pedig a „tudók” állnak. A képzés pedig nem más, mint az informálódás, az olvasás, a pluszaktivitások.
A klasszikus karrier a múlté
A munkaerőpiacon is eljött a minőségi cserék ideje. De hogy az új gazdaság vállalatainak milyen képességű emberekre van igazán szüksége, azt még munkáltató és munkavállaló is csak sejti. A személyiségjegyek vitathatatlanul felértékelődtek. Korábban elég volt, ha a felsővezetők tudtak " az emberek nyelvén", de ez ma már a középvezetőktől is elvárás. Sőt, annál fontosabb, minél inkább tudásalapú egy szervezet.
