Piaci értesülések szerint a kormány már jó ideje szemet vetett a Vodafone hazai üzletágára, biztosat egyelőre viszont csak annyit tudni, hogy a Vodafone-nál lenne racionális alapja az eladásnak, a kormány pedig szívesen beszállna a mobilpiacra. Ráadásul a lehetséges üzlet tervét erősíti az is, hogy a brit gyökerű globális vállalat első embere is hazánkban tett látogatást, és tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel is. "A vezérigazgatók fehér hollónak számítanak Budapesten, jellemzően általában 2-3 évente néznek be a leányvállalathoz" - írja az [origo].
A Vodafone Magyarország légből kapott híresztelésnek minősítette az értesüléseket, és nem kommentálta, a Miniszterelnökség pedig azt közölte, hogy a Vodafone megvétele "a miniszterelnöknek soha semmilyen tárgyalásán nem merült fel" - írja a portál.
A cikk szerzője felidézi: az, hogy az Orbán-kormány szeretne a mobilpiacon egy állami céget tudni, nem új. Emlékezetes, hogy a Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. és az MFB Invest Zrt. által alapított konzorcium tavaly jogosultságot szerzett a negyedik szereplő megjelenését biztosító frekvencia használatára. Az MPVI Zrt. néven bejegyzett társaság mégsem kezdhette el hálózatának építését, mert a frekvenciatendert a bíróság különböző szabálytalanságok miatt utólag megsemmisítette. A végső szót a perben a Kúria február 26-án, kedden mondja ki, és ez fordulópontot hozhat a történetben. A várakozások szerint ugyanis marad az MPVI terveit elkaszáló ítélet, ez pedig megerősítheti a kormány Vodafone-nal kapcsolatos terveit.
A Vodafone esetleges felvásárlása, vagy egy állami résztulajdon a cégben nem növelné a játékosok számát, de az állam tulajdonosként nagyobb befolyással lehetne a piaci folyamatokra, illetve saját hálózatot kaphatna különböző állami szolgáltatások bevezetéséhez.
Ha valóban állami tulajdonos bukkan fel a Vodafone-ban, az nem is lenne előzmény nélküli. A Vodafone 1999-es indulásakor 30 százalékban állami tulajdonban volt, hiszen két akkori állami cég, a Magyar Posta 10, az Antenna Hungária (AH) pedig 20 százalékos részesedéssel rendelkezett benne. Idővel az AH átvette a postavállalat részvényeit, de nem tudta tartani a lépést a britek tőkeemelésével, így részesedése fokozatosan csökkent, majd a kiszállás mellett döntött.
mfor.hu
