A közszférában dolgozók az utóbbi évek nyertesei

Tavaly hazánkban többen dolgoztak, mint az elmúlt tíz év bármelyikében, miközben az utóbbi két évben a nyilvántartott munkanélküliek száma is nőtt - írja a Népszabadság.

[ajanlo=203][igazitas=left/]A gazdaságban végment földrengésszerű változást az 1980-2004 közötti számok jól érzékeltetik - derül ki a KSH munkaügyi adattárából. Az időszak kezdetén majd 5,5 millióan dolgoztak, 2004-ben már kevesebb mint négy millióan, miközben a munkaképes korú lakosság száma még nőtt is majd 250 ezerrel, bár ebben feltehetően a nyugdíjkorhatár emeléséé a főszerep. A "munkanélküliségi csapda" - amikor a segély nagysága visszatart az álláskereséstől - az EU 25-ök közül nálunk a negyedik legkisebb.

A nettó kereset 1997-ben még egy százalékkal jobban nőtt, mint a bruttó, ezt követően viszont megváltozott a tendencia: 1999-2001 között minden évben két-három százalékponttal gyorsabb ütemű volt a bruttó kereset növekedése. Az adópolitika 2002-ben ismét változott - csökkent az alacsony keresetekre kirótt teher -, és a nettó bérek emelkedése újra erőteljesebb lett. A költségvetési intézményeknél dolgozók jövedelme a vizsgált öt évben - 2000 kivételével -, mindvégig gyorsabban emelkedett, mint a versenyszféra alkalmazottainak keresete. A választásokat megelőző, illetve a választások évében a közigazgatásban dolgozók bére az átlagot tíz százalékponttal meghaladó mértékben emelkedett, míg az új kormány hivatalba lépését követő időszakban az oktatók és egészségügyiek javadalmazása nőtt 12-15 százalékkal az átlag felett.

Nemzetközi összehasonlításban a keresetek hazánkban még mindig versenyképesnek mondhatók. Az árszínvonalbeli eltérések kiszűrésével 2002-ben a hazai éves bruttó átlagkereset pár euró híján 11 ezer volt, míg Lengyelországban meghaladta a 12 ezer eurót, Németországban pedig a 38 ezret. Az alacsony keresetek adó- és járulékterhe Belgiumban a legmagasabb, közelíti az 50 százalékot. Magyarországon ez az arány 2002-ben 42 százalék volt, míg az adóterhek csökkentésében éllovas Szlovákiában 40,3 százalék. A kis keresetekre kirótt közteher Írországban a legalacsonyabb 16,6 százalék.

A család nagysága a fizetendő adó és járulék mértékét - Ciprus és Görögország kivételével - valamennyi európai országban befolyásolja. Magyarországon például - 2002-ben - egy kétgyerekes családban, amelyben a szülők keresete megegyezik az országos átlaggal, a közteher mértéke 18,5 százalék, míg ugyanekkora jövedelemnél, ha nincs gyerek, több mint 29 százalék a fizetendő adó és járulék. Ez a közteherviselésben - az átlagkeresetűeknél - mintegy 40 százalékos különbséget jelent. Ennél - arányaiban - csak Luxemburgban adnak nagyobb támogatást az adórendszeren keresztül, ahol a kétgyerekes - átlagkeresetű - házaspár fizetendő közterhe alig kilenc százalék, míg gyerek nélkül meghaladja a húszat. Lengyelországban, Máltán, Szlovéniában gyakorlatilag nincs adókedvezmény a gyerekekre, míg az országok többségében két gyerek nevelése tíz-tizenöt százalékponttal mérsékli a közterheket - áll a Népszabadságban.