A tanulmány készítői - összhangban más empirikus vizsgálatok eredményeivel - nem találtak bizonyítékot, arra, hogy a külföldi tulajdon térhódítása növelné az adott cég termelékenységét. A hathatósabb technológiai transzfer inkább az ellenőrzések területén mutatkozik - állítja a szerző.
Tóth I. János tanulmányának meglepő és váratlan megállapítása volt, hogy az exportáló cégek körében az Európai Uniónak egyáltalán nincs hatása a termelékenységre. Sőt! Az elsősorban az unió tagállamaiba exportáló vállalatok termelékenysége alacsonyabb, mint másoké, mivel a magasabb exportarányhoz a vizsgált vállalatok többségénél magasabb import társul. Összességében a külföldi tulajdonban lévő cégek gyakrabban végeznek export-import tevékenységet, mint a magyar vállalatok.
A kapott eredmények tükrében Tóth I János azt állítja, hogy a külföldi tulajdonos csak korlátozottan hat pozitívan a beszállítói és vevőkapcsolatok alakulására. Egy vállalat exporttevékenysége minél koncentráltabban egy fejlett gazdaságba, például EU tagállamba, irányul, annál magasabb az import aránya, és annál kisebb áttételes pozitív hatás érhető tetten - állapítja meg a kutató.
A külföldi tulajdonos negatív hatása
Egy most publikált kutatás górcső alá vette a magyar vállalatok pénzügyi fegyelmének változását, a külföldi tőke növekedésének hatását Magyarország piaci szerkezetére, illetve, hogy van-e a külföldi tulajdonlásnak áttételes pozitív (spillover) hatása.
