Németország a mostani könnyítésekkel sem kerül a cégalapításra a legkedvezőbb feltételeket kínáló országok közé. Berlinnek valójában már a GmbH-kra vonatkozó változtatásokat is kényszerből kellett megtennie, hiszen Németországban az utóbbi időben egyre több cégalapító választotta a brit eredetű limited formát. Ennek előnye azonban továbbra is megmarad, hiszen Nagy-Britanniában kft.-t is alaptőke nélkül lehet létrehozni, és közjegyző közreműködése eddig sem volt szükséges.
Ugyanakkor még Nagy-Britanniánál is vannak egyszerűbb feltételeket kínáló országok. Az időigényt illetően Ausztrália a világbajnok, ahol mindössze két napra és két eljárásra van szükség, a költségeket illetően pedig Dánia, ahol a cégalapításnak egyáltalán nincsenek adminisztrációs költségei (van viszont előírás a kft.-k minimális alaptőkéjére, ez 125 ezer korona, vagyis több mint négymillió forint).
Bizonyos feltételek mellett ma már Magyarországon is bejegyzik a céget akár két munkanap alatt is az úgynevezett egyszerűsített cégeljárásban. A kétnapos cégbejegyzés feltétele az elektronikus út, a szerződésminta és az előzetes cégnévfoglalás. A vállalkozások azonban nehezen barátkoznak meg - kevesebb, mint egy százalékuk él - az e-úttal.
A Világbank adatbázisa szerint a cégalapítás hagyományos (nem elektronikus) útja továbbra is meglehetősen hosszadalmas és drága Magyarországon. Térségünkben a kft. létrehozásához szükséges 38 napnál csak Szlovéniában mennek lassabban a dolgok. Az eljárásnak az egy főre jutó GNI-hez mért költsége csak Magyarországon és Lengyelországban haladja meg a 20 százalékot; hazánk esetében a Világbank átlagosan 260 ezer forintos ügyvédi és 37 500 forintos közjegyzői díjjal, százezer forintos cégbírósági illetékkel, valamint a Cégközlönyben való kihirdetés 25 ezer forintos költségével számol. A hárommillió forintos tőkeminimum az egy főre jutó GNI közel háromnegyedét teszi ki, így térségi összehasonlításban szintén magasnak számít - tartalmazza a Világgazdaság cikke.
