A lengyel lap megemlíti, hogy miközben a fukusimai katasztrófa nyomán a német kormány az atomerőművek bezárásáról hozott döntést, Svájc megtiltotta újabb atomerőművek építését, Olaszországban is ejtették az ilyen erőművek építésére vonatkozó terveket, és ez a kérdés Ausztriában sem merül fel, vannak országok - Lengyelország, Csehország, Litvánia, Bulgária, Nagy-Britannia, Franciaország vagy Spanyolország -, amelyek új atomerőművek építésére és a jelenleg működő erőművek fenntartására törekszenek.
Július 1-jén életbe lép a szejm által már elfogadott törvénycsomag, amely megteremti a jogi feltételeket atomerőművek építéséhez (Lengyelországnak jelenleg nincs atomerőműve). Bár Varsó a szén- és gáztüzelésű erőműveket is bővíteni akarja, ennek mértéke összehasonlíthatatlanul szerényebb, mint a nukleáris energiáé.
A költségek sem mérhetők össze: egy 1000 megawattos széntüzelésű energiablokk építése mintegy 1,5 milliárd euróba kerül, míg ugyanilyen teljesítményű atomerőműé 3,5 milliárdba. A lengyel kormánytervekben az atomenergiának az uniós klímacsomag teljesítése szempontjából is fontos jelentősége van. 2030-ban a tervek szerint nukleáris energia fogja fedezni az ország energiaszükségletének 15 százalékát, és segíteni fog a széndioxid-kibocsátás csökkentésében.
Lengyelországban jelenleg az elektromos energia 90 százalékát széntüzelésű erőművekben állítják elő, ezért a Brüsszel által 2020-ig megkövetelt 20 százalékos kibocsátás csökkentés hatalmas kihívás a gazdaság számára. A lengyel kormány azt reméli, hogy az atom- és gázerőműveknek, valamint a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően 19 év múlva 57 százalékra csökken a szén részaránya az energiatermelésben.
MTI
