Az áruszállítási teljesítmények korunkban egyre kevésbé kezelhetők elkülönítetten. A logisztikai szemlélet térhódításával a szállítás együtt jelenik meg az értéknövelő szolgáltatásokkal, logisztikai ráfordításokkal. Az eddig felsorolt tényezők részben önmagukban is átfogják ezt a kérdéskört. Mindazonáltal a raktározás, anyagmozgatás, csomagolás, stb. során keletkező munka sokszor szerves egységben jelenik meg a tisztán szállításai szempontból értelmezett munkával, ezért indokolt a logisztikai munka számbavétele is.
A fentiekből következik, hogy az átkm alapján történő egzakt összevetésnek bizonyos korlátai vannak, nemcsak az egyes közlekedési alágazatok teljesítményeit illetően, hanem alágazatokon belül is - a differenciálódott szállítási megoldások miatt.
Alágazatok között például a nagytömegű ömlesztett áruk nagy távolságokra történő szállítása (hajózás, vasút) körülményesen hasonlítható össze a szállítás- és kezelés-igényes rövidebb távolságra történő közúti szállítással. A közúti-közlekedési alágazaton belül is nehezen mérhető össze a terjedelmes, kis sűrűségű áruk szállítása a nagy sűrűségű, "nehéz" áruk fuvarozásával.
A cikk folytatása
A logisztikai, áruszállítási munka mérése (1)
A dolgozat a szállítási teljesítmények, munka paramétereinek meghatározásával, az alkalmazott mutatók elemzésével, és lehetséges új mutatók, elemzési eljárások feltárásával kíván részletesebben foglalkozni.
