A marketing irodalom ebben a kérdéskörben (ld. pl. Kotler, 1998, Jobber, 1998, Törőcsik, 1996) főleg a beszerzési magatartásra helyezi a hangsúlyt. Ebben főleg a Webster-Wind (1972) által meghatározott beszerzési központokat és azok résztvevőit, a beszerzési szituációkat (Robinson et. al. 1967, által meghatározott) és nem utolsó sorban a vásárlás folyamatát elemzik az eladó vállalat szemszögéből. Mindhárom kérdéskörben felmerülhet a vevői elégedettség vizsgálata.
A vizsgálat nagyon szerteágazó lett volna, amennyiben az előzőek figyelembe vételével próbáltam volna a logisztika szerepét meghatározni a vevői elégedettségben, ezért egyszerűsítésre került sor, amely szerint az elégedettség „makro” értelemben vagy van, vagy nincs a beszállítóval szemben (Leenders-Fearon, 1993). Ebben az esetben tehát a vevő-szállító kapcsolat értékelése határozható meg, amely a múltbeli és jelenlegi teljesítményen és a jövőbeni elvárásokon alapul (Leenders-Fearon, 1993). Mindezekhez szükséges ismernünk, milyen szempontok alapján értékeli a vevő a beszállítók teljesítményét és ebben milyen szerepe van a logisztikai szolgáltatásoknak.
Disszertációmban áttekintettem, hogy melyek azok a kiválasztási és értékelési kritériumok, ami alapján döntenek a vevő vállalatok a beszállítókról. A beszállító kiválasztás és értékelési kritériumok meghatározásával sok kutatás foglalkozik, jelentős eltérés nem vehető észre, a különbözőség főleg a kritériumok csoportosításában figyelhető meg. Azonban bármely kritérium-rendszert vesszük alapul, látható, hogy mindenhol megjelenik a logisztika által nyújtott szolgáltatás.
(A teljes dolgozat a szerzővel történt előzetes megbeszélés után az LFK könyvtárában megtekinthető.)
A logisztikai és a vevői elégedettség kapcsolata - a kiszolgálási színvonal vizsgálata
A vevőorientáció fontossága nem újkeletű az üzleti életben, hiszen a marketing irodalom és gyakorlat, illetve az egész vállalati működés alapkövének tekinthető.
