A magyar K+F-re építenek a multik

A jól képzett agyakat kihasználó multinacionális cégek többsége 1994-2000 között jelent meg nálunk, ezt követően igazán nagy volumenű, kutatás-fejlesztésre koncentráló fejlesztés nem volt - állítja Palkovics László, a Műegyetem professzora, aki "másodállásban" 1995-től a Knorr Bremse magyarországi fejlesztőintézetének igazgatója, 2004-től pedig már a teljes cégcsoport előfejlesztési igazgatója.

A professzor szerint gyengült az ország versenyképessége a kutatás-fejlesztés terén, mivel az ázsiai jól képzett és olcsó munkaerővel nehéz versenyezni. Az is igaz, hogy az odavitt kutatás-fejlesztés nem stratégiai jelentőségű, mivel ott a csúcstechnológiai kutatások eredménye könnyen kikerül és helyi "eredményeként" hasznosul. A magyarok a high-tech olyan területein lehetnénk versenyképesek, amelyek fejlesztéseit nem akarják, nem merik kiadni Kínának és Indiának, nálunk viszont biztonságban lennének.

[ajanlo=184][igazitas=left/]Az utóbbi években a K+F költségek itthon is növekedtek, de a fejlődés gátja, hogy nincsenek kutatás-fejlesztésre alkalmas kis- és közepes vállalatok, amelyeket a multik megbízhatnának a részfeladatokkal. Az egyetemek részben átvették a szerepet, de ezek az intézmények erre nem igazán alkalmasak.

A magyar tudást vastagon megcsapolják a nemzetközi cégek. A svéd Ericsson több mint ötszáz főt foglalkoztat, ebből háromszázötvenen kutatnak. A General Electric (GE) volt az első multinacionális cég, amely hagyományaink és eredményeink miatt fontosnak tartotta a magyar fejlesztők bevonását a cég globális technológiai rendszerébe.

A legnagyobb befektetők egyike a Nokia. A finn óriáscég 1997-ben döntött úgy, hogy a következő nagy kutatóközpontját Magyarországra hozza. A legfontosabb ok a jól képzett friss diplomások magas száma volt. Az alacsonyabb költség a döntésben nem számított meghatározó tényezőnek. Magyarországon a Nokia jelenleg három kutatóegységet működtet, írja a Népszabadság.