Államháztartás
Az államháztartás 2001. évi hiánya (önkormányzatok nélkül) a Pénzügyminisztérium adatai szerint 445 milliárd forint volt, lényegében azonos az előző évivel. A központi költségvetés hiánya 44 milliárd forinttal volt nagyobb, mint a megelőző évben, a bevételek és a kiadások közel azonos mértékű növekedése mellett.
Áralakulás
Az elmúlt évben a termelői árak minden évközben megfigyelt területen kisebb ütemben emelkedtek, mint 2000-ben. Különösen markáns volt az áremelkedési ráták csökkenése a mezőgazdaságban. Ugyancsak számottevő volt az ütemcsökkenés az ipari termelői árak esetében: az árnövekedés a tavalyelőtti 11.6%-kal szemben 5.2%-os volt, ami nagyobbrészt azzal magyarázható, hogy az exportárak éves szinten alig emelkedtek, de a belföldi értékesítési árak növekedési üteme is érzékelhetően csökkent. A cserearányok romlása is lassúbbodott, az egy évvel azelőtti 2.7%-kal szemben 2001-ben 0.3%-ot tett ki. Az áremelkedési ütem lassulása főként a forint árfolyamának alakulásával függött össze. Az árfolyam a 2000. évi 6.5%-os gyengüléssel szemben a múlt év átlagában közel 1%-kal erősödött, és ez egyben nagyrészt a magyarázata is az inflációs ráták más területeken bekövetkezett mérséklődésének.
A fogyasztói árak emelkedésének üteme az év első felében élénkült, a második félévben mérséklődött, az árszínvonal decemberben 6.8%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Az infláció a múlt év egészében 9.2%-os volt, ami az OECD 30 tagországának adata közül a második legmagasabb inflációs ráta.
Munkaerőhelyzet, keresetek, megtakarítások
Az elmúlt évben is folytatódott a munkanélküliség csökkenése, de a foglalkoztatottság növekedése megállt. A munkanélküliségi ráta 6.4%-ról 5.7%-ra mérséklődött. A foglalkoztatottak száma nem érte el az egy évvel azelőttit.
Száz 15-74 év közötti munkavállalóból 6 a mezőgazdaságban, 34 az iparban és az építőiparban, valamint 60 a szolgáltatási - ezen belül 20 a költségvetési - szektorban dolgozott. A foglalkoztatottak 86%-a alkalmazásban állt, 10%-uk egyéni vállalkozóként, 3%-uk társas vállalkozások tagjaként dolgozott, a fennmaradó 1% szövetkezeti tag vagy segítő családtag volt.
Az év folyamán a munkanélküliség átlagos időtartama 16 hónapra rövidült, és a tartósan munka nélkül lévők aránya is csökkent némileg. Ez az arány (46.5%) azonban még mindig magas, a 20-30 év közöttiek körében is 40% körüli.
Nominálisan a bruttó keresetek 18.0%-kal, a nettó keresetek 16.2%-kal emelkedtek az egy évvel azelőttihez képest. A bérkiáramlás a IV. negyedévben volt a leggyorsabb. A reálkereset 6.4%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest.
A magyar gazdaság 2001-ben - a KSH jelentése
A KSH jelentése szerint a tavalyi évben lassuló gazdasági növekedés mellett ismét felerősödött a dezinflációs folyamat. A külgazdasági egyensúly az import és az export dinamikájának számottevő lassulása mellett javult. A munkanélküliségi ráta tovább csökkent, a bérkiáramlás jelentősen felgyorsult.
