2001. november 19. 11:00

Bár a Magyarországra beáramló külföldi tőke a forint sávszélesítésének hatására bizonytalanabbá és visszafogottabbá vált, a honi cégek tőkeexportja terén minden eddiginél magasabb szinttel számolnak.

Június végéig már mintegy 354 millió eurós befektetés hagyta el az országot írta a Nápszava.

"Ma már nyilvánvaló, hogy egy magyarországi cég csak akkor maradhat hosszú távon versenyképes a nemzetközi gazdaságban, ha mielőbb terjeszkedni kezd" - tartja Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. A termelővállalatoknál e folyamat például kiválóan megfigyelhető az export különböző fázisaiban Először a cégek általában csak az áruk kivitelére korlátozzák exporttevékenységüket, majd értékesítési leányvállalatot, míg később konszignációs raktárt nyitnak a megcélzott országban. Ezt követően pedig - ha a kiszemelt piac még mindig ígéretes - a vállalatok először a termékeik csomagolására, összeszerelésére szakosodott üzemet nyitnak, végül rászánják magukat a leányvállalat alapítására.

A leányvállalatok létrehozása már a klasszikus zöldmezős beruházások kategóriájába tartozik, ám az effajta terjeszkedések mindig érzékenyebbek a helyi kockázatokra, mint a cégfelvásárlások - állítja a Pénzügykutató főmunkatársa. Utalva egyszersmind arra a jelenségre is, hogy vajon miért jellemzi a hajdanvolt szocialista országokba irányuló magyar tőkeexportot ma inkább a vásárlás, mint a leányvállalat alapítása. Az ugyanis statisztikai adatokon alapuló tény, hogy míg 1997-98 folyamán a magyar vállalatok inkább az Európai Unió országaiba vitték a tőkét, azt követően az irány megfordult, s 2000 óta már egyértelműen a közép- és kelet- európai országok a befektetések első számú kedvezményezettjei, az EU-ból pedig hozzuk vissza a tőkét.

Magyarország mindezek ellenére csupán a rendszerváltással egy időben kapcsolódott be a nemzetközi tőkeáramlásba, hasonlóan a többi exszocialista országhoz. A lemaradás felszámolására pedig csak sovány vigasz pillanatnyilag, hogy hazánk mind az egy főre jutó tőkekivitel nagyságával, mind a hozzávetőleg kétmilliárd dolláros, külföldön befektetett tőkeállománnyal abszolút nagyságrendben is messze megelőzi történelmi sorstársait - állítják a szakértők.

A kilencvenes évek első felében meginduló tőkeimport mellett hosszú évek kellettek, amíg végre 1995-96-ban megkezdődött a Magyarországról induló tőkekivitel felfutása is. Az adatok alapján 1997-ben és 1998-ban már számottevő, mintegy 400 millió eurós tőkebefektetés áramlott ki hazánkból, az orosz válság hatására azonban 1999-ben a korábbi években regisztráltak felére, mintegy 200 millió euróra esett vissza ugyanez a tétel. A 2000-ben elért 600 millió eurós tőkeexportból kiindulva idén december 31-ig pedig nem kizárt, hogy a kiáramló befektetések tömege eléri a 800 millió eurót - áll a Pénzügykutató előrejelzésében.