Hazánkban a 15-64 éves korú, 6,8 milliós népesség 39 százaléka, összesen 2,7 millió személy gazdaságilag inaktív. Így az Európai Unió 25 tagállama közül - a kissé javuló aktivitás ellenére - változatlanul a magyarok voltak a legkisebb arányban, 61 százalékban jelen a munkaerőpiacon, derül ki a Laky Teréz munkaügyi kutató által írt, évente megjelenő tanulmánysorozat legújabb kötetéből.
A gazdaságilag aktív 61 százalékból a foglalkoztatottak 57 százalékos, az aktívan munkát kereső munkanélküliek 4 százalékos részarányt képviseltek. Az 57 százalékos mutatót figyelembe véve az Európai Unió tagállamai közül csupán Olasz-, Görög-, és Lengyelország, valamint Szlovákia foglalkoztatási szintje volt némileg alacsonyabb hazánkénál.
Az inaktívak nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem az aktívan munkát kereső, sem a munkavégzésre rendelkezésre álló munkanélküliek közé. 33 százalékuk nappali oktatás résztvevője, 12 százalékuk gyermekgondozás miatt nincs jelen a munkaerőpiacon, 31 százalékuk a korhatárnál korábbi nyugdíjazás miatt, további 24 százalék egyéb okoknak köszönhetően.
A tanulmány szerint a foglalkoztatás növelése érdekében mérsékelni kellene az azt nehezítő adókat és járulékokat, valamint a rugalmasabb, újszerű foglalkoztatási formák ösztönzésére is szükség lenne.
Mindemellett megállapítható, hogy hazánkban tovább folytatódott a mezőgazdaság és az ipar foglalkoztatási igényének csökkenése, illetve a szolgáltatási szektorban a foglalkoztatás bővülése. A múlt évben először lépte túl a 60 százalékot a szolgáltatásban dolgozók aránya.
(MTI)
A magyarok a legkevésbé aktívak a munkaerőpiacon
A magyar munkavállalási korú lakosság csaknem 40 százaléka nem vesz részt a munkaerőpiacon, derül ki egy aktuális elemzésből. Ez egyben azt jelenti, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb a gazdaságilag inaktív népesség aránya.
