A Napi Gazdaság által idézet tanulmány szerint Magyarországon a megkérdezettek csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy a szabadidős tevékenységekre fordított összeg lefaragásával küzd a válság ellen. A megkérdezettek mintegy negyede nyaralásain, sporttevékenységein, sportrendezvények látogatásán, valamint újságvásárlásain is spórol. Nőtt azonban az otthon végezhető szabadidős tevékenységek aránya a válság hónapjai alatt: sokkal többen választották a televíziózást, dvd- vagy videofilmek megtekintését, esetleg a videojátékokat.
A magyarok többsége a televíziózásra nem sajnálta a pénzt, s a megszorítás ellenére sem váltott olcsóbb díjcsomagra, viszont 17 százalékuk növelte az internetezésre fordított időt. Ennek oka részben az, hogy a krízisről szóló hírek elsődleges forrásává a világháló lépett elő: a hazai megkérdezettek több mint fele főként a webről tájékozódik, ebben pedig csak a csehek és a hollandok előznek meg minket Európában.
A mintegy 11 ezer európai állampolgár részvételével készült felmérés szerint az egyes országok médiafogyasztásában jelentős eltérések vannak: míg az osztrákok és a svájciak elsősorban még mindig az újságokból értesülnek a világválság híreiről, Magyarországon a megkérdezettek 51 százaléka az internetet, 36 százaléka a televíziót, míg az újságokat 7, a rádiót pedig csak 5 százalékuk említette elsődleges gazdasági hírforrásként.
A tanulmány rávilágított arra is, hogy - országoktól függetlenül - a megkérdezettek többsége szerint a válság hírei túlreprezentáltak a televíziókban. Csehországban, Írországban, Hollandiában, Lengyelországban és Szlovákiában megkérdezettek több mint fele mondta azt, hogy megcsömörlött már a válság híreitől. A megkérdezettek átlagosan több mint 40 százaléka úgy fogalmazott, hogy a híradások túlzóak és nem feltétlenül fedik a valóságot. Egyedül Ausztriában, Magyarországon és Svájcban értékelték másként a helyzetet, azonban még így is a megkérdezettek harmada gondolja úgy, hogy a televízió felnagyítja a problémát.
