Lengyelország: minden ötödik lengyel állás nélkül
A visegrádi országok közül az álláshoz jutás Lengyelországban a legnehezebb. Augusztusban 19,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, messze a legmagasabb a visegrádi országok közül. Különösen nehéz a helyzet a "Keleti Falnak" is nevezett területeken, így a litván, a fehérorosz, az ukrán és a szlovák határ menti körzetekben. A nagyvárosokban - Varsó Poznan, Wroclaw és Gdansk - valamivel jobbak a lehetőségek.
Bíztató jel viszont, hogy ismét dinamikusan nő a lengyel gazdaság: a 2002-es 1,4 százalékos GDP-növekedés után 2003-ban 3,8 százalékkal, míg az idén várhatóan 5,5 százalékkal nő a hazai össztermék. A gazdasági helyzet javulása 2003-ban még csak néhány területen éreztette hatását: az építőiparban, a kozmetikai-, az elektronikai iparban és az informatikában bővült a foglalkoztatás. Az álláshelyek számának növekedése elsősorban a külföldi befektetésektől függ, ezen a téren jelentős javulást vár a kabinet.
A lengyel Munkaügyi Minisztérium prognózisa alapján az év végére 19 százalék alá eshet a munkanélküliségi ráta, egy év múlva pedig 17-18 százalékra is csökkenhet.
A nehéziparból menesztett alacsony képzettségű munkanélküliek nehezen jutnak kenyérkereseti lehetőséghez, az egészségügyben - más visegrádi országhoz hasonlóan - itt is az alacsony fizetések jelentenek gondot. Nagyon sok állásajánlat szól mérnököknek. A munkavállalók keresik a területi képviselői pozíciókat, mivel különösebb iskolai végzettség nélkül lehet rá pályázni. Elsősorban orvosok, ápolók mentek május óta Nagy-Britanniába és Svédországba dolgozni.
Forrás:Jobpilot.
A mérnökök keresettebbek a régióban a pénzügyeseknél
A magyarországihoz hasonló folyamatok figyelhetőek meg a másik három visegrádi ország munkaerőpiacán, derül ki a Jobpilot összeállításából. Legrosszabb helyzetben az alacsony végzettségűek vannak a régióban.
