Egy friss közvélemény-kutatás szerint a német munkavállalók aggódnak: a kölni Gazdaságkutató Intézet (IW) felmérése szerint a munkavállalók 40 százaléka tart attól, hogy a korlátozások megszüntetése hátrányosan hathat munkahelyük biztonságára. Eközben a kormány, valamint a gazdasági, illetve munkaadói szervezetek azt remélik, hogy a munkaerő szabad áramlása hozzájárulhat a szakképzett munkaerő hiányának mérsékléséhez.
A kölni intézet azzal számol, hogy a nyolc érintett országból - Észtországból, Litvániából, Lettországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Csehországból és Magyarországról - 2012 végéig mintegy 800 ezer, utána viszont évente átlagosan már csak 120 ezer munkavállaló érkezhet Németországba, 2020-ig összesen maximum 1,2 millió. Szakértők szerint a legtöbben várhatóan Lengyelországból érkeznek majd. A következő két év magas számait az intézet annak hatásával indokolta, hogy Németország - a hét évet kihasználva - túl sokáig tartotta életben a korlátozásokat.
A német szakszervezetek erősen tartanak a kelet-közép-európai "konkurenciától". A legnagyobb német szakszervezeti szövetség, a DGB egy csütörtöki nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy a szövetség támogatja ugyan a nyitott határokat a munkavállalók számára, megítélése szerint ehhez azonban egyértelmű játékszabályok és ezek keretében mindenekelőtt minimálbér szükségesek. Németországban a szakképzett munkaerő bére háromszorosa például a lengyelországinak, és a szakszervezetek az új munkaerő beáramlásából fakadóan a bérek leszorításától, úgynevezett dömpingbérektől tartanak.
2004 előtt a Kelet-Közép-Európából érkezett bevándorlók számára Németország volt a legkedveltebb célország az Európai Unió régi tagállamai közül. Ezt a státust ma Nagy-Britannia tölti be. A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint ugyanakkor Németország ma olyan vonzó, mint kevés más ország. A jó gazdasági helyzetből fakadóan sok a betöltetlen állás, és a német keresetek szintje Dánia, Luxemburg, Hollandia és Nagy-Britannia után az ötödik. Az adatokból kitűnt: a vásárlóerőt tekintve a lettek és a litvánok például a német munkabérek 31 százalékát kapják kézhez. A német munkabérek szintjét leginkább a szlovénok közelítik meg.
Az eddigi korlátozások ellenére a szóban forgó nyolc országból az elmúlt években 425 ezer ember vállalt munkát Németországban. Az MTI értesülése szerint a magyarok száma kevesebb mint 50 ezer. A legtöbben eddig is Lengyelországból érkeztek.
A kölni Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Michael Hüther egy csütörtöki interjúban azt hangoztatta: az első két évre jósolt 800 ezer új munkavállaló nem olyan sok, hogy Németország nem tudna megbirkózni azzal. Hüther szerint a német munkaerő-piacon bőven akad "szűk keresztmetszet", elsősorban a szakképzett munkaerőből van hiány. Az igazgató úgy értékelte, hogy a munkaerő szabad áramlásának biztosítása helyes időben a helyes irányba tett lépés volt. A konjunktúra kedvező alakulása és a németországi demográfiai változások miatt a gazdaságnak pótlólagos munkaerőre van szüksége - jelentette ki Michael Hüther.
Szakértők szerint a legnagyobb a kereslet az egészségügy területén orvosok, ápolónők és általánosságban ápoló személyzet, az ipar területén pedig elsősorban mérnökök és szakmunkások iránt. De nagy a kereslet az építőiparban is.
MTI
