A mobil tartalomszolgáltatást illetően a jelenlegi körülmények ismeretében nem meglepő, hogy az internethez hasonló fejlődési minta látszik ismétlődni: az előremenekülő mobiltársaságok mellett kisebb, gyorsan reagáló vállalkozások aratják le az első babérokat. Mint például az sms-ben rendelhető (és fizethető) logókra, csengőhangokra, játékokra specializálódott cégek. Sikerükre hamar felfigyeltek a mobiltársaságok is, és ma már az általuk üzemeltetett wapoldalakon is megtalálhatók.
Ebből következően a mobil tartalomszolgáltatásban járható útnak tűnik a tartalom közvetlen értékesítése, mely a zenék letölthetőségével és az MMS lehetőségeinek kihasználásával még további komoly lehetőségeket rejt magában. Már ma is kaphatók azok a készülékek, melyekkel több szólamú, bonyolultabb hangminták is rögzíthető, illetve olyan megoldások is a piacra kerültek már, melyekre MP3 fájlok is letölthetők - csakhogy egyelőre hiányzik az ezt támogató szolgáltatás. Pedig már láthattuk, hogy mi történhet ilyenkor: a lemezcégek és médiavállalatok nem reagáltak a zenei letöltés igényére idejében az interneten, így a felhasználók máshonnan szerezték be a kedvenc zenéiket - ahonnan tudták... Az eredmény jól ismert.
A közvetlen értékesítésen túl - ahol a felhasználó fizet a hírért, képért, zenéért - más, egyedi finanszírozási módok is elterjedhetnek. Várható, hogy az európai mobiltársaságoknál is megjelenik majd a Japánban már használatos tartalomfinanszírozási koncepció, mely szerint az önálló mobil tartalomszolgáltató forgalmi visszatérítést kap a telekommunikációs vállalattól az adatforgalom után. Azaz a tartalmat nyújtó cég százalékot kap minden egyes letöltés után a mobiltársaságtól, hiszen ezzel a társaság hálózatának forgalmát, és ezen keresztül bevételeit is növelték.
További kézenfekvő finanszírozási lehetőségek rejlenek a reklámozás és marketing területén. Mint korábban szó volt róla, a mobil kommunikációs csatornákat ma még főként magáncélú kommunikációra használjuk, de várhatóan csak idő kérdése lehet, hogy a nagyobb hirdetési cégek mikor fedezik fel az ebben rejlő lehetőségeket. Az In-Stat/MDR előrejelzése szerint 2006-ra 1 milliárd ember fog mobilkészüléken üzeneteket fogadni és küldeni. Már ma is vannak sms-hirdetésekre szakosodott cégek, de a bevételeik nem jelentősek. Várhatóan itt még komoly piaci potenciál rejtőzik a mobil tartalomfinanszírozás irányába, de egyelőre kevés konkrét lépés történt ez irányba, melynek talán az sms szűkös tartalmi lehetőségei is határt szabtak. Jelentős változást hozhat a mobil böngészés és az MMS elterjedése, mint a reklámcégek által favorizált kreatív, multimédiás megoldások ideális platformja. Ritka kivételek már vannak: a Nike egy idei hirdetési kampányát pl. Hollandiában előbb indították mobiltelefonon, mint ahogy az megjelent volna a televíziókban.
A mobilokra irányuló hirdetések területén a fejlesztések és a verseny iránti érdektelenséget még jól jelzi, hogy ma még nincs auditált forgalom és látogatottság mérés a mobil tartalomfogyasztásra Magyarországon, és ezzel kapcsolatban alig van hozzáférhető kutatás világszerte is. A piac logikája szerint azonban, ha komoly igény fogalmazódik meg hirdetők részéről a médium iránt, akkor az ezzel kapcsolatos számok és mérések is hamarosan megjelennek.
A mobil tartalomfinanszírozásban tehát az adott lehetőségeken túl egyelőre még számos nyitott kérdés vár megválaszolásra, és a fejlődési irányok sem egyértelműek. A kialakuló és teret nyerő technológiáknak komoly szerepe lehet a tartalomszolgáltatás alakulásában, és itt az árban versenyképes és felhasználóbarát megoldások számíthatnak jobb pozícióra. Mint ahogy David Robinson, Berkley marketing professzora fogalmazott egyszer: "A piacot nem lehet egyszerűen gyors (technológiákat) adoptálókra és érdektelenekre osztani. Már láttuk ezt a mobiltelefonoknál is: ahogy lementek az árak, egyszer csak a nagyinak is lett mobilja".
Nagy Norbert
A mobil tartalomszolgáltatás várható trendjei
A 2000-es technológiai recessziót követően internetes tartalomfinanszírozásra számos megoldás körvonalazódott. A mobil tartalomszolgáltatás fejlődési irányait illetően azonban még nem teljesen tiszta a kép. A szakemberek szerint a harmadik generációs szolgáltatások elindulása sok, ma még homályos kérdésre fogja megadni a választ.