3p

A mobiltelefon nem elidegenítő, hanem felszabadító kommunikációs eszköz - összegezte a mobiltelefonok társadalmi hatását vizsgáló kutatások eredményeit Nyíri Kristóf filozófus. A szakértő ezt a Mobiltársadalomkutatás - Paradigmák - Perspektívák című kötetet bemutatásakor mondta.

"Május 1-jén Magyarországon a mobilellátottság elérte a 99,9 százalékot, szemben a 2001-es 31 százalékkal" - mondta el az akadémikus. Mint kifejtette, a magyarországi helyzet sajátossága, hogy a vezetékes telefon helyett lépett be a mobil. Az Egyesült Államokban például egészen más a helyzet, ott a vezetékes telefon annyira eluralkodott, hogy a mobilforradalom még nem következett be - tette hozzá Nyíri Kristóf. "Ami a világra vonatkozó adatokat illeti, 2001 januárjában 16 százalékos volt az ellátottság, míg ma 42 százalék, vagyis az emberiségnek csaknem a fele mobilfelhasználó" - hangsúlyozta az akadémikus.

Szavai szerint megdőlni látszik az a mítosz, hogy a mobil technológia növeli a digitális szakadékot. "Ellenkezőleg, a fejlődő világban ez az egyik legerősebb gazdasági felhajtóerő" - mutatott rá Nyíri Kristóf, aki a társadalomtudós szemszögéből nézve úgy vélte: ma "elképzelhetetlen a mobiltelefon előtti életforma". "Tökéletesen megváltoztak az érintkezési szokások" - mondta. Szerinte bebizonyosodott, hogy az ember akar és szeret kommunikálni, ez hozzátartozik az eredeti természetéhez.

"A mobiltelefon nem azért terjedt el, mert a műszaki fejlesztés kitalálta és ráerőltette az emberre, hanem a posztmodern, azaz a decentralizált, központi irányítás nélküli társadalomnak szüksége volt egy ilyen kommunikációs eszközre, amelynek technikai feltételei már korábban is adottak voltak" - hangsúlyozta Nyíri Kristóf.

Még a videojátékoknak is haszna van

A kötet tanulmányai egyebek között a mobil tanulással és az egész életen át megszerezhető tudással, a mobil munkával, a digitális nyelvhasználattal foglalkoznak, valamint azzal, hogy hogyan emelkedik az intelligenciahányados a technikai eszközökkel való kapcsolat hatására. "Szó sincs arról, hogy elbutulnánk a technikai eszközöktől, még a videojátékoknak is haszna van - fejlesztik a vizuális intelligenciát" - mutatott rá Nyíri Kristóf akadémikus.

A kutatást irányító akadémikus az MTI-nek elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a T-Mobile, az akkori Westel 2001-ben indította a mobiltelefonok társadalmi hatását vizsgáló társadalomtudományi projektet. Nyíri Kristóf sikeresnek nevezte a programot. "Világszerte ismerik, hivatkoznak rá, tankönyvi szinten használják adatainkat külföldön és Magyarországon egyaránt. 2001-ig a világon mobilkutatás nem létezett, teljesen új irányba kellett elindulnunk" - hangsúlyozta a filozófus. Beszámolója szerint 2001 és 2005 között összesen 5 nemzetközi és 3 magyarországi tudományos konferencián foglalták össze az eredményeket. Eddig három magyar, egy német és öt angol nyelvű kötet jelent meg, amelyekben 26 ország 134 kutatója publikálta munkáját.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!