3p

A mobiltelefon nem elidegenítő, hanem felszabadító kommunikációs eszköz - összegezte a mobiltelefonok társadalmi hatását vizsgáló kutatások eredményeit Nyíri Kristóf filozófus. A szakértő ezt a Mobiltársadalomkutatás - Paradigmák - Perspektívák című kötetet bemutatásakor mondta.

"Május 1-jén Magyarországon a mobilellátottság elérte a 99,9 százalékot, szemben a 2001-es 31 százalékkal" - mondta el az akadémikus. Mint kifejtette, a magyarországi helyzet sajátossága, hogy a vezetékes telefon helyett lépett be a mobil. Az Egyesült Államokban például egészen más a helyzet, ott a vezetékes telefon annyira eluralkodott, hogy a mobilforradalom még nem következett be - tette hozzá Nyíri Kristóf. "Ami a világra vonatkozó adatokat illeti, 2001 januárjában 16 százalékos volt az ellátottság, míg ma 42 százalék, vagyis az emberiségnek csaknem a fele mobilfelhasználó" - hangsúlyozta az akadémikus.

Szavai szerint megdőlni látszik az a mítosz, hogy a mobil technológia növeli a digitális szakadékot. "Ellenkezőleg, a fejlődő világban ez az egyik legerősebb gazdasági felhajtóerő" - mutatott rá Nyíri Kristóf, aki a társadalomtudós szemszögéből nézve úgy vélte: ma "elképzelhetetlen a mobiltelefon előtti életforma". "Tökéletesen megváltoztak az érintkezési szokások" - mondta. Szerinte bebizonyosodott, hogy az ember akar és szeret kommunikálni, ez hozzátartozik az eredeti természetéhez.

"A mobiltelefon nem azért terjedt el, mert a műszaki fejlesztés kitalálta és ráerőltette az emberre, hanem a posztmodern, azaz a decentralizált, központi irányítás nélküli társadalomnak szüksége volt egy ilyen kommunikációs eszközre, amelynek technikai feltételei már korábban is adottak voltak" - hangsúlyozta Nyíri Kristóf.

Még a videojátékoknak is haszna van

A kötet tanulmányai egyebek között a mobil tanulással és az egész életen át megszerezhető tudással, a mobil munkával, a digitális nyelvhasználattal foglalkoznak, valamint azzal, hogy hogyan emelkedik az intelligenciahányados a technikai eszközökkel való kapcsolat hatására. "Szó sincs arról, hogy elbutulnánk a technikai eszközöktől, még a videojátékoknak is haszna van - fejlesztik a vizuális intelligenciát" - mutatott rá Nyíri Kristóf akadémikus.

A kutatást irányító akadémikus az MTI-nek elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a T-Mobile, az akkori Westel 2001-ben indította a mobiltelefonok társadalmi hatását vizsgáló társadalomtudományi projektet. Nyíri Kristóf sikeresnek nevezte a programot. "Világszerte ismerik, hivatkoznak rá, tankönyvi szinten használják adatainkat külföldön és Magyarországon egyaránt. 2001-ig a világon mobilkutatás nem létezett, teljesen új irányba kellett elindulnunk" - hangsúlyozta a filozófus. Beszámolója szerint 2001 és 2005 között összesen 5 nemzetközi és 3 magyarországi tudományos konferencián foglalták össze az eredményeket. Eddig három magyar, egy német és öt angol nyelvű kötet jelent meg, amelyekben 26 ország 134 kutatója publikálta munkáját.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!