3p

A munkanélküli járadék emelését szorgalmazzák a szakszervezetek, mert úgy vélik, hogy a jelenleg igen alacsony munkanélküli járadékból rendkívül nehéz ismét elhelyezkednie annak, akinek valóban ez a célja.

Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek ügyvezető alelnöke, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságának e szakmai kérdéssel régóta foglalkozó tagja véleménye szerint ezért mielőbb módosítani kellene a foglalkoztatási törvényt.

Az ügyvezető elnök, akinek véleményét az OÉT-ben helyet foglaló szakszervezetek is osztják, elmondta: a munkanélküliek járadékának felső határa a nyugdíjminimum 90 százalékának kétszerese, ez jelenleg alig több mint 49.000 forint. Az, akit például több évtizedes munkaviszony után elbocsátanak, ennyi pénzből korábbi kiadásainak egy részét sem fedezheti. Így ahelyett, hogy viszonylag nyugodt körülmények között az új állása keresésével, az ehhez szükséges képzettség megszerzésével foglalkozna, feketén dolgozik. Enélkül ugyanis finanszírozhatatlan lenne a korábbi, még az átlagos keresethez méretezett kötelezettségeinek nagy része is - mutatott rá a szakszervezeti vezető.

Horváth Lajos egyetértett azzal a szakmai véleménnyel, hogy a munkanélküli járadék mértéke ne jelentsen ellenérdekeltséget a munkavállalásban, tehát ne ösztönözzön arra, hogy inkább azt vegyék igénybe az érdekeltek a munkavállalás helyett. Az viszont, ha a járadékos időszak első részében egy elfogadhatóbb, magasabb járadékot kapnának a munkanélküliek, s a második részében alacsonyabbat, lehetőséget adna az eredményesebb álláskeresésre, és ösztönözne a mielőbbi elhelyezkedésre is - vélekedett.

Jelenleg legfeljebb háromnegyed évig vehető igénybe a járadék. Ehhez ötször ennyi munkaviszony, azaz járulékfizetési idő szükséges. Horváth Lajos elmondta: a szaktárca és a kormány szerint a Munkaerőpiaci Alap nem vállalhatja egy ilyen törvénymódosítás többletköltségeit. Már régóta ezzel hárítja el a kormány a módosítási igényt, miközben egyre több pénzt von el a munkaadói és munkavállalói járulékokból fenntartott Munkaerőpiaci Alapból.

A szolidaritási alap eredeti célja az volt, hogy a járulékbefizetésekből a munkanélküliek járadékát finanszírozza. Később már ezekből a járulékbefizetésekből fedezték egyre inkább az aktív foglalkoztatáspolitikai kiadásokat, így a képzések, átképzések, támogatott foglalkoztatások költségeit is. Ma már pedig a Munkaerőpiaci Alapból finanszíroznak egy sor költségvetési feladatot - hangsúlyozta Horváth Lajos. (MTI)

Kapcsolódó anyagok
Közpénzből indul internetes állásbörze pályakezdőknek
Itthon az átképzettek fele elhelyezkedik
A rugalmatlanság a hazai foglalkoztatás rákfenéje

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!