A terv a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő csoportok, tehát a nők, a kisgyermeket nevelők, a 40 év felettiek, a fogyatékkal élők és a roma kisebbséghez tartozók védelmét szolgálja, mondta el a Világgazdaságnak Koltai Luca, a Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda programvezetője.
Esélyjavító program például a munkaidő megszervezése, a részmunkaidő biztosítása, a távmunka, a munkakörülmények javítása, az ergonomikus berendezések felszerelése vagy az akadálymentesítés.
A 40 év felettiek számára például munkaidő-kedvezményt lehetne adni, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének pedig már a jelenlegi törvény szerint is érvényt kellene szerezni.
A terv készítése a versenyszféra cégei számára nem kötelező, de késlekedés esetén az állami tulajdonban lévő vállalatot sem bünteti egyelőre az esélyegyenlőségi törvény.
Előbb-utóbb azonban olyan szankciórendszert alakítanak ki, amely rászorítja a munkáltatót a hátrányos helyzetben lévő csoportok esélyeinek javítására, számol be a Világgazdaság.
A nőket is segítené a kötelezővé tett esélyegyenlőségi terv
Idén a legalább 50 főt foglalkoztató, állami tulajdonú vállalatoknak és szerveknek kötelező esélyegyenlőségi tervet készíteni. Ennek eredményeképpen javulhatnak a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő csoportok esélyei és munkakörülményei, számol be a Világgazdaság.
