Az előrejelzések szerint az aktív foglalkoztatottak, és a nyugdíjasok aránya a jelenlegi szintnek a fele lehet 2050-ben. Míg 2000-ben egy nyugdíjasra még 4,16 aktív korú (15-64 év közötti) jutott, addig ez a szám alig haladja meg a kettőt (2,05) néhány évtized múlva - derül ki a HypoVereinsbank most közzétett elemzéséből. Mindez pedig a munkavállalók terheinek jelentős növelését vonná maga után, miközben az EU gazdaságának versenyképessége a terhek miatt folyamatosan romlana.
A lehetséges megoldások megvalósítása egyelőre a politikai és társadalmi konszenzus hiányában nem lehetséges. A szakemberek szerint ugyanis a nyugdíjkorhatár további emelése illetve a fiatal, képzett bevándorlók ösztönzése lenne megoldás.
A külföldiekkel szemben azonban nagyon komoly fenntartások vannak, amelyet mi sem mutat jobban, mint hogy a 15-ök három államot kivéve még az újonnan csatlakozók polgárait sem kívánták bebocsátani. Ami az idősek foglalkoztatását illeti, az jelenleg a skandináv államokban a leginkább elfogadott, hiszen míg Belgiumban vagy Olaszországban az 55-64 év közöttiek kevesebb, mint 30 százaléka dolgozik, addig ez az arány Svédországban 70 százalékos.
(Menedzsment Fórum)
Kapcsolódó anyagok
Visszatérnének a munkaerőpiacra a nyugdíjasok
A hazai négyszeresét kapják az osztrák nyugdíjasok
Nyugdíj szempontjából előnyös lehet az uniós tagság
A nyugdíjkorhatár emelése és a bevándorlók között választhat Európa
Az elöregedő népesség okozza a következő években a legnagyobb gazdasági problémákat az EU-s országokban, vélik a szakértők. Az előrejelzések szerint, ha nem sikerül a munkaképes korú népesség arányát növelni, akkor az évszázad közepére jelenlegi 10 százalék helyet az uniós országok GDP-jének közel harmada mehet el nyugdíjakra.
