A társaság évek óta végez ilyen felmérést, a múlt év végén két tucatnyi pénzügyi céget - bankokat, biztosítókat, brókereket - kérdezett meg a kommunikációs kiadásaikról. A válaszok százalékban mutatják a megkérdezett cégek ilyen kiadásainak a változását. Miután a forintban meghatározott ilyen költségvetését mindenki titokban tartja, egy magát megnevezni nem akaró szakértő elmondta, hogy összességében mekkora összegről van szó.
A válasz szerint a biztosítók a díjbevételük fél százalékát fordítják kommunikációra, míg a bankoknál ez magasabb arányú. Összességében a díjbevételre, illetve a mérlegfőösszegre vetített 1-2 százalék lehet ez a kiadás. A biztosítók éves díjbevétele 900 milliárdra, míg a bankok mérlegfőösszege 30 ezer milliárd forintra tehető. Ennek az 1-2 százaléka is százmilliárdos nagyságrendű.
A kommunikációs kiadások belső szerkezete attól függ, hogy a lakosságot, vagy pedig az üzleti szektort célozzák meg a pénzügyi szolgáltatók. A bankoknál, biztosítóknál, ahol sok a lakossági ügyfél, a kommunikációs kiadás fele reklám, míg az ötöde megy PR-re. Ezzel szemben az üzleti kommunikációnál már csak 35 százalék a reklám, viszont 31 százalék a PR kiadás.
A felmérés másik eredménye: a nyomtatott sajtó jelentősége csökken, míg az on-line kommunikációé növekszik. A válaszadó cégek szerint idén 60 százalékkal nő az on-line csatornák és közel 40 százalékkal a közösségi oldalak jelentősége a tavalyihoz képest. Ugyanakkor a tévék, rádiók fontossága alig 20 százalékkal emelkedik, míg a nyomtatott sajtóé 10 százalékkal csökken.
MTI
