A televízió a tömegkommunikáció eszközeként bemutatja a környezetet, a világot, amely valóságtartalmát a nézők - kiemelkedően a fiatalok -, nem mindig kérdőjelezik meg. Másrészt egyes eseményeket kiemel, ebből a környezetből, fontossá tesz.
Gerbner a kultivációs elméletében kifejtette, hogy 'aki sokat néz tévét, annak világképe, az, ahogyan a világot érzékeli, hasonul, a televízió által prezentált valósághoz'. S a fiatalok értelmezését a világról manipulálja a televíziókban leadott képi valóság. A fiatalok kiszolgáltatottak ezeknek a képsoroknak, legyen szó akár hírműsorokról, akár filmről, ők nem elemzik csak befogadják, 'elraktározzák' a látottakat.
A fiatalok kulturális identitásának kialakításában a család, az iskola mellett döntő szerep jut és a médiának, ezen belül a televíziónak.
A televízió a tapasztalati keretek, az általános kulturális világszemlélet kialakításában segít, amelynek felhasználásával a modern társadalmakban élő egyén az információkat értelmezni és rendszerezni tudja. Ez a fajta keret, amelyet a televízió nyújt manapság a mindenre fogékony fiatalok számára, nem ad helyes választ arra, hogy milyen legyen az életről alkotott képe, az alapvető társadalmi interakcióik megoldási módja, noha a szabadidejük nagy részét a televízió előtt töltik.
A televízió előtérbe kerülésével, legeredményesebben a fiatalokat lehet megkísérteni, befolyásolni, hisz a szocializációjuk első lépéseinél a média szerepe meghatározó.
Ezzel együtt a szülő - gyermek kapcsolat átalakul. A szülőknek egyre kevesebb idejük van foglalkozni a gyermekükkel, valamint az iskolában elsősorban tanítanak, és nem nevelnek.
S ehhez hozzájárul még az is, hogy most már nem az, az alapvető kérdés, hogy van-e a háztartásban televíziós készülék, hanem, hogy mennyi található, és van-e saját tévéje egy-egy fiatalnak vagy nincs.
A saját tévé létezése újabb problémákat gerjeszt, hiszen egyedül marad a tini, és nem segítik a felnőttek feldolgozni a látottakat, hogy mi mit jelent, ezért kritika nélkül elfogadja azt az álláspontot, amelyet a tévé közvetít.
A következő probléma a 'családi kör' felbomlása, az együtt töltött idő redukálódik. Eddig legalább a tévé előtt összeült a család, megbeszélték a napi eseményeket -'kandalló effektus', -de ha saját szobájába - a saját tévéjéhez- vonul vissza a gyerek, ez elmaradhat.
A televíziós piac szereplői
A televíziós piac szereplői kik lehetnek? A televízió, mint klasszikus tömegmédium, már magában foglalja a szereplőket. A kommunikációban a következő részvevőkről beszélhetünk, egyrészt a nézőkről (befogadókról), másrészt a műsorszolgáltatókról (aktorokról, tévécsatornákról).
A közszolgálati csatornák Magyarországon: az MTV1, az MTV2, és a Duna TV.
Fontos a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége és tárgyilagossága, a nemzeti kultúra értékeinek megjelenítése.
A reklámhadjáratok célkeresztjében az ifjúság I.
Miért az ifjúság alkotja a vállalatok célcsoportját? Egyrészt nő a fiatalok saját fogyasztása, másrészt egyre jelentősebb a befolyásuk a szülők pénztárcájára. A manipuláció forrása pedig a gyermekekben a reklámok által keltett birtoklási vágy.
