A kimerültség és a stressz nem elsősorban a vezetők és a sokat túlórázók betegsége. A grazi egyetem pszichológiai tanszékének tanulmánya megállapította: a részmunkaidõben foglalkoztatottakat inkább veszélyezteti a túlhajszoltság, a kiégés, mint a teljes munkaidősöket, írja a Népszabadság.
A munkahelyükön heti húsz órát eltöltők között a tanulmány szerint 97 százalék azoknak az aránya, akik kiégéstől szenvednek. A szakemberek ezt azzal magyarázzák: a húsz óra kevés ahhoz, hogy az érintettek bennfentesnek érezzék magukat, s ez rossz közérzetet teremt. Másrészt az ilyen részmunkaidõben végzett tevékenység gyakorta kevéssé igényes feladatok elvégzését jelenti.
[ajanlo=87][igazitas=left/]
Ausztriában pedig ez a munkavállalási forma mintegy 660 ezer munkavállalót érint. A munkáltatók kedvelik ezt az alkalmazási módot, mert így - legalábbis látszólag - el tudják kerülni a létszám csökkentését.
Az EU 15 régi tagországában a munkavállalók átlagosan 18,6 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Magyarországon a foglalkoztatottak 4,4 százaléka tartozik ebbe a csoportba, az alacsony bérek ugyanis nem teszik lehetővé, hogy négyórás keresetből is megéljenek a munkavállalók, írja a Népszabadság.
A részmunkaidősöket jobban fenyegeti a kiégés
A kimerültség és a stressz nem elsősorban a vezetők és a sokat túlórázók betegsége. Egy tanulmány szerint a részmunkaidõben dolgozókat inkább veszélyezteti a kiégés, mint a teljes munkaidősöket, írja a Népszabadság.
