A magyar lakosság anyagi helyzete és a médiafogyasztási szokása között korábban is mutattak már ki összefüggéseket, a kutatások legalábbis részben ezzel magyarázták, hogy az 50 évnél idősebbek miért töltenek annyi időt a készülékek előtt, összesen 390 percet, ami 6,5 órának felel meg. A magyarázatok szerint a hazai nyugdíjasoknak kevés elkölthető jövedelme van - ez pedig élelmiszerre, "rezsire", gyógyszerre megy el, - és kulturális dolgokra már nem nagyon jut.
A Nielsen Közönségmérés negyedik negyedéves számai szerint a hazai fiatalok, a 4-17 éves korosztály ugyan a nagyszülőknél jóval kevesebb időt, hozzávetőleg napi 210 percet, vagyis 3,5 órát néz tévét. Tekintve ugyanakkor, hogy a gyerekek idejük jelentős részét oktatási intézményben, és alvással töltik, a fennmaradó "szabadidejük" tetemes hányada telik tévénézéssel.
A NMHH most publikált felmérése szerint a fiatalok jóval kevesebb időt töltenek a tévé előtt, mérésük alapján ugyanezen korcsoport alig két órát tölt a készülék előtt (111 percet). Az online kérdőíves kutatás szerint legkisebbek (1-5 éves gyermekek) 26 százaléka naponta ½-1 órát, 21százaléka 1-2 órát, míg 12 százaléka minimum 2 órát tölt a képernyő előtt. A felmérés alapján a megkérdezettek gyermekeinek közel negyede (23%) egyáltalán nem tévézik. A 6-11 éves korcsoport 28 százaléka ½-1 órát, 27 százaléka 1-2 órát, 15 százaléka pedig minimum 2 órát vagy akár ennél is többet tölt a készülék előtt, ellenben 30 százaléka a kisiskolásoknak egyáltalán nem vagy maximum napi fél órát tévézhet.
Az NMHH online felmérésének adatai szerint a kamaszok 27 százaléka 1-2 órát, 21 százaléka legalább 2 órát nézi a képernyőt. A 12–15 éves gyermekek 19 százalék a soha nem kapcsolja be a tévékészüléket, míg a legnagyobbaknál ez az arány mindössze 14 százalékra tehető. A 16-18 évesek 22 százaléka 2 óránál többet, a többség viszont 1-2 órát tévézik (30%).
A vizsgálat rámutat arra, hogy a fiatalok tévénézési idejére leginkább a család anyagi helyzete van hatással: az alacsony státuszú, maximum közepes vásárlóerővel bíró felnőttekkel élő gyermekek, az átlaghoz képest legalább fél órával többet tévéztek, mint a jobb körülmények között élő társaik.
A jövedelmi a viszonyok mellett nem túl örömteli az sem, hogy a fiatalok nézettségi toplistáján 2014-ben is leginkább olyan filmek, valóságshow-k és sorozatok szerepelnek, amelyek nem kifejezetten az ő korosztályuk számára készültek.
Miközben a gyerekek médiafogyasztása során megkerülhetetlen a szülők felelőssége, az NMHH tanulmánya szerint nagy szórás jellemzi, hogy ki mit gondol helyénvalónak a képernyők előtt töltött időről. A tanulmány szerint több szülő jelezte, hogy gyermeke(i) csak videót/DVD-t nézhet. Ugyanakkor néhányan válaszadók közül a tehetetlenségről számoltak be: a kicsik még a tiltás ellenére is megtekintik az általuk preferált műsorszámokat.
mfor.hu
