Az elemzés szerint: a nemzetközi összehasonlításban alkalmazott 15-64 éves munkavállalási korú népesség létszáma 2001-ben 6,9 millió volt, közülük 3 millió 842 ezer minősült foglalkoztatottnak (55,2 százalék). A 64 éven felüliek korosztályaiból további 17.800 személynek volt kereső foglalkozása.
Munkanélkülinek, vagyis az aktívan munkát keresőnek 233 ezren minősültek, ez a munkavállalási korú népesség 3,3 százaléka. A gazdaságilag aktívak létszámához viszonyítva a munkanélküliek aránya 5,7 százalék volt.
A gazdaságilag aktívak száma - tehát a foglalkoztatottak és a munkát keresők együttesen - elérte a 4 milliót, ez a munkavállalási korú népesség 58,5 százaléka.
A gazdaságilag inaktívak, a munkaerőpiacon jelen nem lévőnek minősülők száma 2,9 millió volt, ez a munkavállalási korú népesség 41,5 százaléka.
A gazdasági aktivitás szintjét tekintve Magyarország az Európai Unió tagországai, illetve a csatlakozni kívánó országok sorrendjében az utolsók között található.
Az említett 55,2 százalékos foglalkoztatottsági szinthez hasonlót Görögországban (55,6 százalék), Spanyolországban (55 százalék) és Olaszországban (53,5 százalék) számítottak a tanulmány szerint. A foglalkoztatási szint átlaga az Európai Unióban 2000-ben 63,2 százalék volt.
A tanulmány rámutat: a csatlakozni kívánó országok mezőnyében is az alacsonyabb foglalkoztatottságú országok közé tartozunk. Az egykori szocialista országok foglalkoztatottsági szintjének 2000-es átlaga eléri az 58,4 százalékot.
A foglalkoztatottak 86,8 százaléka állt alkalmazásban, évek óta 10 százalék körüli az egyéni vállalkozók aránya, s mintegy 4 százalékot tesz ki a szövetkezeti tagok, társas vállalkozások tagsága, illetve ide tartoznak a nem rendszeresen foglalkoztatottak. A keresők mintegy harmadát a költségvetési, kétharmadát a versenyszféra foglalkoztatja.
Az alkalmazás meghatározó formája változatlanul a határozatlan időre szóló teljes munkaidős foglalkoztatás. Az ettől eltérő formák aránya alacsony. Részmunkaidőben a keresők mintegy 5 százaléka dolgozott, határozott idejű szerződéssel ugyancsak mintegy 5 százalékot foglalkoztattak. A nem foglalkoztatottak munkaerőpiacra lépését megkönnyítő nem tipikus alkalmazási formák nagyobb arányának egyik legfőbb akadálya a foglalkoztatást differenciálatlanul terhelő magas adó- és járulékfizetési kötelezettség a tanulmány szerint.
Az említett 5,7 százalékos munkanélküliségi ráta az Európai Unió 2000-es 8,2 százalékos rátájához képest előnyös. Ugyanakkor a tanulmány megjegyzi, hogy a 15 tagország közül nyolcban alacsonyabb volt a ráta, mint Magyarországon. Az uniós átlagot a görög, az olasz és a spanyol 10 százalék feletti ráta tartja magasan. A csatlakozni kívánó országokban sem ritkaság a 10 százalék feletti munkanélküliségi ráta.
A tavalyi munkaerőpiaci folyamatokról
A 2001-es munkaerőpiaci folyamatokat részletesen értékelő tanulmány a Foglalkoztatási Hivatal, és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kiadásában jelent meg.
