Az EU régi tagállamainak vezetőiben komoly aggodalmakat ébreszt annak lehetősége, hogy az idén májusban csatlakozó, szegényebb, közép-európai országokból az emberek tömegesen igyekeznek majd nyugatabbra települni a jóval magasabb életszínvonal reményében.
Az Economist beszámolója szerint Közép-Európában sokan a jól képzett munkaerő gyors elvándorlásától tartanak. Ennek meg is van a reális esélye, mivel a 2001. évi átlagfizetések az új tagállamokban az uniós átlagfizetésnek csupán a 23 százalékát érték el. A legfrissebb előrejelzések szerint az EU bővítését követő 25 évben mintegy három-négy millió közép-európai vándorol majd nyugatabbra. Már jelenleg is több mint négyszázezer kelet-európai dolgozik legálisan az EU-ban, a legtöbben Németországban.
A tömeges bevándorlástól való félelem politikai megosztottságot okozott az unióban: az új tagállamokkal határos Németország és Ausztria ragaszkodik ahhoz, hogy a csatlakozást követően akár hét éven keresztül is korlátozzák a munkaerő szabad áramlását.
Anglia és Írország ezzel szemben megígérte, hogy azonnal megnyitja munkaerőpiacát, mert kedvezőnek ítéli az olcsó és jól képzett emberek betelepedését az országba. A többi tagország még nem hozott döntést a kérdésben, a tervek szerint e hónap végéig ezt meg kell tenniük.
Kapcsolódó anyagok
Az Uniós munkavállalás ABC-je
Hova mehetünk dolgozni az Unióban
Hollandiába sem mehetünk dolgozni
A tömeges munkaerő-vándorlástól tartanak a németek
Az EU régi tagállamainak vezetőiben komoly aggodalmakat ébreszt annak lehetősége, hogy az idén májusban csatlakozó, szegényebb, közép-európai országokból az emberek tömegesen igyekeznek majd nyugatabbra települni a jóval magasabb életszínvonal reményében.
