A vállalati légkör jelentősségének felismerése, vizsgálata, elemzése, alakításának lehetősége, célja nem tekint vissza a régmúltba. A történeti időkben amikor kialakult az azonos vagy egymáshoz kapcsolódó tevékenységeket végző emberek együttműködő csoportja, elsősorban a munkavégzés műszaki kérdései foglalkoztatták a szakmák művelőit. A műszaki jellegű feladatok megoldása jelentette a nagyobb nehézséget hiszen újabb és újabb termékeket állandóan fejlesztett technikával akartak előállítani. Bizonyára már a termelési együttműködés hőskorában is tapasztalták, hogy a zavartalan emberi együttműködés biztosítja az eredményes tevékenységhez a „ sima utat”. Ha ennek az ellenkezője következett be, az emberek közötti konfliktusokat gyors, hatékony és kemény módszerekkel igyekeztek megszüntetni az akkori munkavezetők.
Hosszú fejlődés során vált ismertté és elfogadottá, hogy az eredményes emberi együttműködés minden területén, az ipai, mezőgazdasági, szolgáltató és egyéb területeken igen nagy a jelentősége a munkát végző emberek egymás közötti kapcsolatának, a munkához és a munkahelyhez való kapcsolatának. Nagyon fontosak azok a körülmények, amelyek hatással vannak az együtt dolgozó emberekre. Célszerű vizsgálni, hogy az emberi természet miként alakítja az emberek együttműködése során kialakuló légkört és hogyan alakítható ez a kívánatos irányban.
A vállalati légkör meghatározásakor hajlamosak vagyunk egy találó definíció helyett inkább légkört alakító tényezőkben gondolkodni. Átfogóan azt lehet mondani, hogy a vállalati légkör azon emberi kapcsolatainkat kísérő jelenségek összessége amelyek befolyásolják a munkához, munkatársainkhoz való viszonyunkat. Másképpen mindazon életünket kísérő jelenségek amelyek a közérzetünket befolyásolják a munkahelyen, a munkahelyi kapcsolataink minőségét alapvetően meghatározzák.
A légkört számos tényező befolyásolja, ám ezek közül a legfontosabbak:
2. Szervezeti változások
3. Motivációs tényezők
4. Stressz
