Az elmúlt hetekben többször összecsaptak a kormánypárti és ellenzéki képviselők a nyugdíjtörvény kapcsán, amelyet követően többnyire a többségben lévők érvényesíteni tudták elképzeléseiket. A Lamperth Mónika munkaügyi miniszter által jegyzett "A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról" hétfőn tartott végszavazást az Országgyűlés. Ugyan az elenzéki felszólalók arra figyelmeztettek, hogy a következő években nyugdíjba készülők számára hátrányos jogszabályt készül elfogadni a parlament, azt végül 202 igen, 152 nem és 2 tartózkodás mellett jóváhagyták. A változások szükségességét a nyugdíjkiadások emelkedésével járó demográfiai folyamatok mellett azzal magyarázzta a kormány a törvény benyújtása kapcsán, hogy az átlagos nyugdíjazási életkor jelentősen elmarad az öregségi korhatártól.
Nem jár ugyanakkor mindenki rosszul, 2008 januárjában ugyanis 4,9 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ez azt jelenti, hogy közel 2,8 millió nyugdíjas havonta átlagosan 3600 forint emelést kap. Az emelés a nyugdíjak vásárlóértékének szerény növekedését biztosítja, mutatott rá Lamperth Mónika. A nyugdíjminimum 28460 forint lesz. A szociális és munkaügyi miniszter rávilágított továbbá, hogy jövőre folytatódik a nyugdíjkorrekciós program.
Az elmúlt években is szigorítottak
A nyugdíjazásra vonatkozó szabálymódosítások nem új keletűek a magyar jogalkotásban, hiszen a kormány már tavaly év végén is számos módosítást vezetett be. Lépéseit azzal indokolta, hogy az átlagos nyugdíjazási életkor jelentősen elmarad az öregségi korhatártól. 2007. április 1-je óta a nyugdíj melletti keresőtevékenység után is meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot. A nyugdíjak értéke a járulékfizetés hatására azonban az idén éves szinten a kereset 0, 4 százalékának, 2008-tól pedig 0, 5 százalékának megfelelő mértékben emelkedik.
Szintén 2007-től köteles a munkáltató különjáradékot fizetni a korkedvezményes jogosultság fedezetére, amennyiben egészségkárosító munkakörben foglalkoztatja a munkavállalót. A 13 százalékos járulékterhet ugyanakkor csak 2011-től kell teljes egészében a cégeknek rendezniük, addig a költségvetés magára vállalja a kiadások – fokozatosan csökkenő – részét.
Büntetik a korkedvezményes nyugdíjasokat
2008-tól alkalmazandó az a rendelkezés, amelynek értelmében a korábbi évek keresetét nem a jelenlegi részleges, hanem a teljes valorizáció alapján kell figyelembe venni a nyugdíjak megállapításánál, vagyis a nyugdíj a korábbi tényleges nettó kereset alapján jár. Ez egyes számítások szerint 8-10 százalékkal is mérsékelheti az időskori járandóság értékét.
Bár az eredeti tervek alapján már 2009-től szigorodott volna a nyugdíjrendszer, a keményebb szabályok csak 2013-tól hatályosulnak. Férfiak esetében ugyanakkor az előre hozott nyugdíjazás korhatára 2009–12 között nem csökken 59 évre, hanem folyamatosan 60 év marad. Ez utóbbi időszakban a nyugdíjazás feltétele a 37 éves szolgálati idő lesz, szemben a mostani 33 évvel. Az intézkedés pénzügyi hatása 120 milliárd forintra tehető.
Az időskori járandóság annyiszor havi 0, 1 százalékkal csökken, ahány év hátravan a csökkenés nélküli nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből – ez ma 38, 2009-től 40 év. Vagyis a szükségesnél két évvel rövidebb szolgálati idő havi 0, 2, évi 2, 4 százalékos csökkenést von maga után.
Továbbra is marad a résznyugdíj és a nyugdíjminimum. Öregségi résznyugdíjra egyébként az jogosult, aki legalább 15 év szolgálati időt szerzett, és a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Simon Rita
