A konferenciát a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) és a Shell Hungary Zrt. szervezte.
Az Európai Bizottság (EB) őszre készíti el a 2050-ig szóló energetikai útitervét, amelyről az illetékes miniszterek egy hónap múlva tárgyalnak Gödöllőn - mondta előadásában Mechthild Wörsdörfer az EB Energiaügyi főigazgatóságának osztályvezetője.
Magyarország hamarosan elkészül a 2030-ig szóló energetikai tervével, amelyben kiemelt szerep jut az épületek energiafelhasználása csökkentésének, valamint a megújuló energiák részaránya növelésének - erről Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszélt előadásában.
Az 50 év alatt megháromszorozódó energia-felhasználás a jelenlegi trendekből következik. Az innováció 20 százalékkal csökkentheti a keresletet, míg a kínálat - technológiai és geológiai okokból - 50 százalékkal növekedhet. A legoptimistább becslés szerint is hiányozni fog viszont 2050-ben annyi energia a piacról, amennyi a 2000. évi felhasználás volt - fejtette ki a Shell alelnöke.
A probléma megoldására csak általános válaszok születtek, például az, hogy olyan szabályokat kell felállítani, amelyek között érdemes beruházni az alternatív energia termelésbe. A konferenciát megnyitó Greg Dorey brit nagykövet évi 30 milliárd dollárra becsülte a megváltozott feltételekhez történő alkalmazkodás költségét.
A megváltozott feltételeket két közelmúltbeli eseménnyel magyarázta Kaderják Péter, a REKK igazgatója: az észak-afrikai fejlemények az olajra, míg a fukusimaiak az atomenergiára hatnak. Ez utóbbi éppen akkor következett be, amikor a világ nukleáris reneszánsz előtt állt - tette hozzá. Az olaj ára máris elérte a válság előtti szintet. Az áremelkedés viszont gazdaságossá teheti az alternatív forrásokat.
Kovács Pál a 2030-ig tartó magyar tervben az ellátás biztonsága miatt tartotta fontosnak az atomenergiát.
MTI
