A 2015. negyedik negyedévére vonatkozó adatok alapján folytatódott az év korábbi időszakait jellemző bővülés az elektronikus pénzforgalom terén. A fizetési kártyás infrastruktúra tekintetében az egész évben tapasztalható növekedés eredményeként a kártyák több mint fele, a POS terminálok majdnem kétharmada támogatja már az érintéses fizetést. Az elektronikus fizetési módok is népszerűbbek lettek, a fizetési kártyás forgalom mellett pedig az utolsó negyedévben nagymértékben nőtt a forint átutalási tranzakciók és a csoportos beszedések összértéke is a megelőző év utolsó három hónapjához képest.
Kevesebbszer, de többet veszünk fel
Az MNB pénzforgalmi statisztikájából kiderült az is, hogy a tavalyi év utolsó három hónapjában a kivett pénz mennyisége 1766 milliárd forintra nőtt, amely a megelőző év azonos időszakához képest 4,2 százalékos növekedést jelent. Ezzel szemben enyhült a készpénzfelvételek száma is kis mértékben. Mindebből következik az is, hogy az átlagos felvétel összege emelkedett, méghozzá a 2014 végi 62 870 forintról 65 560 forintra. Ez betudható többek között annak, hogy az ingyenes készpénzfelvétel csak havonta két alkalomra szól, minden további esetben tranzakciós illetéket kell fizetni.
A készpénzfelvételek számának csökkenése csekély mértékű volt az elmúlt negyedévben a megelőző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor az egész tavalyi évet tekintve a felvételek száma október és december között tetőzött, s tendenciáját tekintve a második negyedéves megtorpanás kivételével egész évben dinamikusan növekedett.
Az MNB legfrissebb számaiból úgy tűnik, mintha az emberek tudatosabban nyúlnának a pénzükhöz, így kevesebb alkalommal, de átlagosan nagyobb összegeket vesznek fel az ATM-ekből, illetve arányaiban gyakrabban élnek a kártyás fizetés igényével a készpénzfelvételek rovására.
A kártyás vásárlások is jelentős ütemben nőttek a tavaly év során. Az előző év utolsó negyedévében drasztikus emelkedés volt megfigyelhető ebben, ugyanis 21,4 százalékkal fizettek többen kártyával vásárlásuk során, mint tavaly. Az így kifizetett összeg - ami mintegy 841 milliárd forint volt ekkor, - ráadásul közel 27 százalékkal volt magasabb a megelőző vizsgált időszakéhoz képest.
A kártyás fizetések iránti növekvő keresletet a kiskereskedelemben is igyekeznek kielégíteni, amit a fizikai kereskedői elfogadóhelyek számának növekedéséből is lehet látni. Ez a tavalyi utolsó negyedévben 8,7 százalékos emelkedést mutatott a megelőző év azonos időszakához képest, míg az internetes elfogadóhelyek száma 24,6 százalékkal gyarapodott, így több mint 8300-ra emelkedett az ilyen típusú elfogadóhelyek száma. Ez utóbbi azért nem akkora meglepetés, mert a KSH kiskereskedelmi statisztikája szerint megállapítható az, hogy az online kereskedelem fellendülőben van.
Terrorkészültésget rendeltek el Magyarországon
A készpénzfelvétel iránti igény megcsappanását jól mutatja az is, hogy az ATM-ek száma további 59 darabbal csökkent egy év alatt az utolsó negyedévhez képest és ezzel március végén 4821 darab működött az országban.
A fizetésikártya-elfogadói hálózatot tekintve a több mint 82,5 ezer fizikai kereskedői elfogadóhelyen üzemelő POS terminálok száma meghaladta a 101 ezret 2015 utolsó három hónapjában, amelyeknek 63 százaléka egyúttal az érintéses fizetéseket is támogatja. Az érintéses funkcióval rendelkező fizetési kártyák esetében egyébként folytatódott az eddigi időszakokat amúgy is jellemző dinamikus növekedés, ugyanis 2015 harmadik negyedévéhez viszonyítva több mint 6 százalékos, míg a megelőző év végéhez képest közel 30 százalékos bővülés mutatkozott, aminek köszönhetően már mintegy 4,8 millió darab kártya rendelkezik ezzel a funkcióval az MNB beszámolója szerint.
Népszerűbb a bankolás?
A tavalyi év utolsó három hónapjában is folytatódott a bankszámlák számának csökkenése. Forint- és devizaszámlákból összesen 10,31 millió darab volt hazánkban, amely 103 ezerrel kevesebb, mint a megelőző év azonos időszakában volt. Ez annak az eredménye, hogy a devizaszámlák száma enyhén növekedett, ugyanakkor a forintszámlák jóval nagyobb mértékben estek vissza.
A bankkártyák száma közel 56 900 darabbal emelkedett meg, s így 8,95 millió darabon állt a tavalyi negyedév végén. Mindebből 4,79 millió rendelkezik érintőkártyás funkcióval is, ami az összes kibocsátott fizetési kártyaszámnak kicsit kevesebb, mint fele.
A bankszámlák és a bankkártyák számának csökkenésében tapasztalható eltérés miatt egy korábbi cikkünkben kerestük arra a választ, hogy hogyan lehetséges a banki költségek csökkentése az után, hogy az egyes bankok maradéktalanul áthárították az ügyfeleikre a tranzakciós illetéket. Ésszerű magyarázatnak tűnik az MNB-statisztika tükrében, hogy az emberek több bankszámla helyett inkább egyet használnak, és ahhoz rendelnek több bankkártyát.
A tavalyi utolsó negyedéves adatok visszaigazolták tehát, hogy a bankrendszer sarcolása és a tranzakciós illeték bevezetése miatt rengetegen fordultak vissza az elektronikus fizetési formákhoz a többszöri készpénzfelvétel helyett, így ez a lakosságnál maradó készpénz mennyiségére negatívan hatott. Erre a folyamatra pedig a felgyorsuló online kiskereskedelem is ráfejelt.
Lehotai Orsolya
mfor.hu
