A kedden kiadott új belügyminisztériumi összesítés felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a bejegyzési kérelmek 510 ezres száma nem azonos a tartósan és ténylegesen Nagy-Britanniában letelepülő kelet-európai uniós munkavállalók számával, mivel az érkezők zöme csak rövid ideig tartózkodik az országban.
2004 májusa óta Magyarországról összesen 14 605-en nyújtottak be nagy-britanniai munkavállalási bejegyzési kérelmet; ez kevesebb, mint a térségből érkezők teljes számának 3 százaléka. Ezzel Magyarországé a második legalacsonyabb arány Szlovénia után; ez utóbbi országból 2004 óta összesen kevesebb mint ötszáz munkavállaló érkezett. Messze a legnagyobb küldő ország Lengyelország, amelynek munkavállalói a vizsgált időszakban több mint 307 ezer munkavállalási bejegyzési kérelmet nyújtottak be; ez a teljes szám csaknem kétharmada.
Liam Byrne bevándorlásügyi államminiszter azt mondta: az új tagállamokból érkezők olyan képzettségi és munkapiaci hiányokat töltenek be, amelyeket nem lehet hazai forrásból kipótolni. Hozzátette ugyanakkor: a következő lépés megtétele előtt fel kell mérni az első bővítési kör "átmeneti hatásait", és ezért döntött úgy a brit kormány, hogy a bolgár és a román állampolgárok előtt "csak fokozatosan" nyitja meg a brit munkapiacot a két ország januári EU-csatlakozása után.
