A leginkább csak"gatoring" néven emlegetett módszer nagy előnye, hogy a reklámokkal olyan embereket céloz meg, akik valóban érdeklődnek az adott termékcsoport, vagy szolgáltatás iránt. Az eredmény nem is marad el: A Gator segítségével a képernyőre csalt hirdetések átkattintási aránya 10-14,7 százalék között mozog. (A hagyományos szalaghirdetéseknél ez jóval 1 százalék alatt marad.) Még ennél is szebb, hogy a hirdetésre kattintó látogatók 11 százaléka be is fejezi a tranzakciót. A Media Metrix felmérése szerit a Gator programmal ellátott vásárlók közül 33 százalékkal többen fejezik be megkezdett vásárlásaikat, mint az átlagos on-line vásárlók. A Gator programot eddig 10 millió internetező töltötte le.
Ezek, az igen látványos adatok sem győzték meg a "gatoring" ellenzőit, akik keresetlenül csak "néző-tolvajnak", "szoftverútonállónak" titulálják az on-line marketing úttöröit. Újabb olaj volt a tűzre a Gator legújabb ötletének kiszivárgása: Olyan pop-up reklámon dolgoznak, amely pontosan lefedi az oldalakon eredetileg elhelyezett, "fizetős"
hirdetést. ( Könnyen előfordulhat, hogy egy portálon megjelentetett Coke hirdetés helyére a Pepsi bannere kerül.) A számos ismert céget (New York Times, About.com, Bank of America Securities stb.) maga mögött tudó Internet Advertising Bureau máris "a jogi fellépés lehetőségét fontolgatja". A fontolgatástól a valódi jogi fellépésig azonban hosszú lehet az út. A hirdetési hely (web site), a hirdető, a felhasználó és a Gator viszonya ugyanis meglehetősen összetett. A Gator ugyanis nem a hirdetést közreadó webhellyel, hanem a felhasználókkal áll szerződéses kapcsolatban. A felhasználók pedig a szoftver segítségével szabadon dönthetnek arról, milyen reklámokat kívánnak nézegetni. Az internet-jogászoknak a következő hónapokban lesz min csemegézni.
A cégnevek, márkák és weboldalak összekapcsolása egyáltalán nem új találmány. Évekkel ezelőtt előszeretettel alkalmazták ezt a módszert a keresők manipulálására. A weboldalak készítői megadhatnak ugyanis olyan kulcsszavakat, amelyek alapján a keresők robotjai megtalálhatják őket. Ha egy autókereskedő a képviselt márkákon kívül nem csak az "autó", "közlekedés", "gépkocsi" szavakat, hanem az azonos kategóriába tartozó márkaneveket is megadja, jelentősen növeli a találatok számát. A márkanevek kulcsszóként való használata azonban számos vitához vezetett. A Playboy például 1999-ben jogi úton próbálta megtiltani, hogy az Excite.com és a Netscape keresőkön a különböző "nagykorúaknak" szánt weboldalak a "playboy" kulcsszót használják. A békesség érdekében egyes keresők elutasítják a versenytársak márkaneveinek ilyen használatát, míg más keresők javasolják az ismert vállalatoknak a saját márkáikhoz kapcsolódó kulcsszavak megvásárlását.
Alligátor a weben
Valószínűleg nagyon meglepődne az az autóvásárló, akinek a márkakereskedés bejáratánál váratlanul a konkurens márka prospektusát nyomnák a kezébe. Egy új internetes megoldás jóvoltából sokak számára az ilyesmi már nem fikció, hanem napi valóság.
