Sokként érte az Oroszlány környékén lakókat a hétvégi földrengés, mely a lelki megrázkódtatáson túl anyagi csapást is jelentett. Országosan az egymilliárd forintot is elérheti a hétvégi földrengés okozta kár a piacvezető lakásbiztosító, az AEGON Magyarország becslése szerint.
A biztosítókat érintő kifizetés az előzetes kalkulációik szerint 540 millió forint lehet, ugyanakkor a földrengés okozta összes kár – beleszámítva a nem biztosított ingatlanokat ért károkat is - országosan elérheti az egymilliárd forintot. A rengések még az epicentrumtól 100 kilométerre is érezhetőek voltak, de az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbb épület Komárom megyében rongálódott meg.
Magyarországon azonban a természeti csapások nagy része nem a föld mozgásához, hanem inkább az időjáráshoz köthető, elég ha a 2010-es vagy 2006-os árvízre gondolunk, vagy felidézzük a 2006-os augusztus 20-i tűzijátékot, amikor halálos áldozatot is követelt a természet haragja.
Az ajkai volt volt az utóbbi idő legsúlyosabb katasztrófája
Az utóbbi idők kétségkívül legnagyobb, a világsajtóban is megjelent hazai környezeti katasztrófa vitathatatlanul a kolontári vörösiszap katasztrófa volt, mely 10 ember életét követelte, és jelentős területeket tett művelésre alkalmatlanná, emellett több épületben is jelentős károkat okozott. A tragédia során megsérült házak bontása, és az újak építése több mint 4 milliárd forintot emészt fel az államkasszából, a Vidékfejlesztési Minisztérium mintegy 30 milliárd forintot különített el a szennyezett földek megtisztítására.
A katasztrófát követően állami felügyelet alá került a katasztrófáért felelős MAL Zrt., a legnagyobb magyar vállalatok egyike. Az események hatására Illés Zoltán környezetvédedelmi államtitkár novemberben jelentette be, hogy kötelezővé válhat a veszélyes anyagokkal foglalkozó cégeknek biztosítást kötniük.
Döntően anyagi vonzatú a viharkár és a belvíz
A nem várt környezeti jelenségek gyakran emberi életre vagy épületekre nem annyira látványosan veszélyesek, mint egy földrengés, vagy mint a vörösiszap katasztrófa, ám nagymértékben hatnak a mezőgazdaságra , tavaly a zöldség és gyümölcstermelés harmada veszett oda viharkárok miatt, az idei évben 25 milliárd forintra becsülik a belvízkárt.
A belvízhelyzet miatt tavaly év végén felmerült, hogy létrejöjjön egy kötelező ingatlanbiztosítási konstrukció, ám a biztosítók óva intettek az ötlettől, rámutatva, hogy Európában ilyen csupán Törökországban és Romániában működik, ahol a piaci alapú lakásbiztosítások aránya jóval alacsonyabb, mint hazánkban. A biztosítók egyébként nem szívesen biztosítanak vályogházakat árvízkár ellen, ugyanakkor léteznek olyan konstrukciók, amik az árvíz miatt zárva tartó boltok kára mellett azok kiesett forgalmát is kifizeti.
Szinte minden évben van árvízkár
A Duna rendszeres áradása miatt szinte minden évben szükségessé válik Budapesten a rakpartok lezárása, mely fokozott terhelést ró a város közlekedésére, a tavaly év végi hóhelyzet miatt fél Európa közlekedése lebénult. Korábban az izlandi Eyjafjöll vulkán kitörése okozott káoszt a nemzetközi légi közlekedésben.
A tavalyi év rekordméretű, Miskolcon több hipermarketet is elöntő árhulláma a katasztrófavédelem szerint több mint 100 milliárd forintba került, ebből mintegy 19 milliárdot költöttek a védekezésre, a kormány 3 milliárd forintot adott az összedőlt és megrongálódott házak újjáépítésére, a legnagyobb tétel azonban az agráriumban és a védművekben keletkezett károk 100 milliárdot önmagában meghaladó összege.
Az árvízzel kapcsolatos károk kapcsán azok kerülnek igazán nehéz helyzetbe, akiknek nincsen biztosításuk, őket a kormány 3, a különböző segélyszervezetek közel 2 milliárd forinttal segítették. Összehasonlításképpen csak a Generali biztosító több mint 10 milliárdot fizetett ki károsult ügyfeleinek.
Kosztolányi Bálintmfor.hu
