Peter Terium elmondta: az áramellátás biztonsága már az utóbbi két télen is nagy veszélyben volt, és továbbra is sorra állnak le az erőművek. A szél- és a napenergia alapú termelés kiépülésének hatására meredeken csökkennek az áramtőzsdei nagykereskedelmi árak, ezért egyre kevésbé éri meg szén- vagy földgáztüzelésű erőművet üzemeltetni. Az RWE erőműveinek 30-40 százaléka veszteséges - mondta a német energetikai óriáscég igazgatótanácsi elnöke a Süddeutsche Zeitungnak.
A termelőkapacitás csökkenése egész Európában veszélyezteti az ellátásbiztonságot. Még nagyobb lehet a baj, amikor majd beindul a növekedés a kontinens gazdaságában, és emelkedik az áramszükséglet. Ez "nagyon aggasztó" kilátás - fogalmazott Peter Terium.
A 70 ezer embert foglalkoztató cég egyedül Németországban 3100 megawattal csökkenti hagyományos erőművi kapacitását 2016-ig, a nukleáris energia használatának befejezését jelentő energiapolitikai fordulat miatt pedig 2022-ig további 4000 megawattal csökken a kapacitása atomerőműveinek leállítása miatt.
Az RWE évente nagyjából 50 milliárd euró árbevételt ér el, az adóssága pedig 33 milliárd euró. A társaság helyzete "veszélyes", eredménye pedig "drámaian" csökken a közeljövőben - mondta Peter Terium. A válságot érdekeltségek eladásával, tevékenységek kiszervezésével és elbocsátásokkal kívánják kezelni, és csak az elkerülhetetlenül szükséges beruházásokat hajtják majd végre - mondta az RWE vezetője.
Az RWE a magyarországi gáz- és áramszolgáltatás egyik legnagyobb szereplője. A német cég 1995-ben, az energiaágazat privatizációja során jelent meg a magyar piacon. A több mint 820 ezer embert kiszolgáló Főgáz Zrt. mellett érdekelt a 2,2 millió fogyasztót villamos energiával ellátó Elmű-Émász-csoportban és más cégekben is. Az EnergiaFocus.hu augusztusban iparági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az RWE tárgyal a Főgáz Zrt.-ben birtokolt kisebbségi tulajdonrészének értékesítéséről. A cég nem kommentálta a portál beszámolóját.
MTI
