A munkahelyi stresszforrások hosszú sorában leginkább a kontrollálhatatlaság és az előrejelezhetetlenség a közös elem. A cégek pedig felvételi eljárásaik során sokszor a lehető legjobban terhelhető munkaerőt keresik, így viszont a dolgozó gyakorlatilag arra kényszerül, hogy a piaci versenyben áruba bocsássa az egészségét.
[ajanlo=84][igazitas=left/]
Ráadásul hosszú távon a cégek sem kötnek jó üzletet. Brit és amerikai kutatók néhány éve kimutatták, hogy a munkahelyi stressz a hatékonyság helyett inkább a táppénzen töltött napok számát növeli. A felismerés nyomán az Egyesült Államokban a nagy társaságok fele már alkalmazza a stresszmenedzsmentet, melynek keretében relaxációs tréning és stressztanácsadó segíti a dolgozókat.
Magyarországon - bár sokszor ugyanazokról a cégekről van szó - ez a megközelítés nem jellemző, a multinacionális cégeket itt erre sem jogszabályok, sem a szakszervezetek nem kötelezik. A munkahelyi stressz miatt szenvedő magyarok pontos számáról sincs adat, ilyen irányú felmérés eddig még nem készült hazánkban. Mivel azonban a tünetek gyakran a depresszióval együtt jelentkeznek, utóbbiról pedig tudjuk, hogy hazánkban igazi népbetegséggé vált, nyomós okunk van azt feltételezni, hogy az esetek jelentős hányada mögött a munkahelyi stresszhatások állnak.
A kívánatos szerkezeti átalakításokat csak hosszú távon, lépésről-lépésre, a munkaadó és az alkalmazottak kölcsönös együttműködésével lehet megvalósítani. A munkahelyi egészségfejlesztés lehetséges módszerei közül a legfontosabb a dolgozók bevonása a stressz csökkentését célzó döntésekbe, írja a Népszabadság.
Áruba bocsátott egészség
Magyarországon a munkahelyi stressz káros hatásainak enyhítésére a cégek nemigen áldoznak. A témával foglalkozó kutatók azonban arra figyelmeztetnek: az elkövetkező évtized legsúlyosabb népegészségügyi problémája a munkahelyi stresszártalomból fakad, derül ki a Népszabadság cikkéből.
