A negyedik negyedéves beruházási adatokat csak a jövő elején ismerhetjük meg, ám a 2013-as folyamatok így is viszonylag jól leírhatók. Számos olyan nagy beruházásról született megállapodás, amelyek a következő időszakban mind a foglalkoztatásban, mind a GDP növekedésében jelentőséggel bírhat. Bár a trend törékeny, úgy tűnik, az elmúlt évek kedvezőtlen folyamata megfordult, és a beruházási ráta üteme és volumene is növekedést mutathat a jövőben.
Nagyon mélyről indultunk
Ha az év elején vizsgálta valaki a beruházási adatokat, akkor meglehetősen szomorú képet festettek a magyar számok. A beruházási ráta ugyanis negyedévről negyedévre csökkenést mutatott (igaz ez szezonális hatásoktól eltekintve gyakorlatilag a gazdasági válsággal együtt folyamatos volt). A gyengébb mutatók ráadásul nem egyszerűen azt tükrözték, hogy a vállalakozások viszonylag kevés új egységet hoztak létre, hanem folyamatos avulásról tanúskodtak. A beruházási statisztikák alapján ugyanis még az olyan (korábban átadott) zöldmezős nagyberuházásokkal, mint a Mercedes kecskeméti üzeme sem tudott például a 2012-es év második felében a kedvezőtlen folyamat megfordulni. Ha pedig az ilyen nagy volumenű beruházásoktól eltekintünk, akkor az amortizáció erejéig sem fektettek állóeszközökbe a hazai cégek korábban.
Az MNB akkori első embere, Simor András februárban a gyenge magyar növekedés kapcsán is nyilatkozott, amikor hatéves ciklusának eredményeiről adott számot. Az MNB elnöke több tényezővel magyarázta az elmúlt években lezajlott folyamatot: a beruházások GDP-hez viszonyított aránya történelmi mélypontra esett, évek óta kirívóan alacsony szinten áll a bejövő működő tőke nagysága és esik a hitelállomány. Ezzel csengett össze, hogy az év elején a Monetáris Tanács is meglehetősen pesszimista forgatókönyvet vázolt, amikor azt jelezték előre, hogy folytatódik a hazai szereplők mérlegkiigazítása, a szigorú hitelezési feltételek és a bizonytalan gazdasági környezet következtében a fogyasztás és a beruházás idén tovább csökkenhet, amit csak 2014-től követhet lassú élénkülés.
A MNB új vezetése szemléletváltozást hozottA Monetáris Tanács, illetve a jegybank akkori elnöke azonban a pesszimista előrejelzésen kívül sokat nem tett a gazdasági növekedés beindításáért. Miközben maga a jegybanki illetékesek is elismerték, hogy a megugró munkanélküliség, a megtakarítási ráta növekedése, illetve a fogyasztásra fordítható jövedelmek csökkenése miatt nincs komoly keresleti inflációs nyomás, az alapkamatok magas szintjéhez mindaddig ragaszkodtak, amíg a külső tagok jóvoltából meg nem kezdődhetett egy enyhítési ciklus.
Ebből a szempontból mindenképpen óriási változást hozott az MNB új elnökének kinevezése. A gazdasági miniszteri posztot március elején a jegybankelnökire cserélő Matolcsy György ugyanis az inflációs célok mellett a gazdaság stimulálását is felkarolandó célnak tekintette. Ennek apropóján az időnként lózungok és féligazságok mezején vívott politikai vagdalkozása mellett visszafogott szakmai vita is kibontakozott, hogy a magyar gazdaság helyzetét tekintve a jegybanknak egy aktívabb szerepvállalás az ildomos, amelyet például az amerikai jegybank, a Fed is művel, vagy a konzervatívabb nyugat-európai (német) inflációs célkövetés mindenhatósága kell, hogy az MNB fókuszában legyen.
Az első hónap után azonban Matolcsy félig-meddig még "gazdasági miniszterként is felfogható” nyilatkozatban adott irányokat a magyar gazdaságpolitika fókuszairól. Az akkori nyilatkozat több pontja meglehetősen optimistának tűnt, amelyeknél a célokhoz ugyanis sikerült némileg közelebb kerülni, ám átütő sikert nem tudtunk elkönyvelni. Voltak ugyanakkor olyan területek, amelyek igazi sikersztorinak bizonyultak. Nyilván a gazdaság nagyon komplex, és sok esetben a „csillagok szerencsés együttállása" is hozzájárult a sikerekhez, az viszont elvitathatatlan, hogy a beruházási- és a foglakoztatottsági ráta is jelentősen javult. A lefektetett irányoknak megfelelően az MNB meghirdette a Növekedési Hitel Programot (NHP) is.
Az NHP új lendületet adott a hitelezésnek
A három pillérre támaszkodó program kiemelt kedvezményezettjei voltak a hazai kkv-k, amelyek az első pillér keretében igen kedvező, vagyis 2,5 százalékos hitelt vehettek fel. Majd a program keretösszegét az MNB viszonylag rövid időn belül (gyakorlatilag az indulást megelőzően) megduplázta. A korábban 250-250 milliárdos kerettel szemben így összesen 750 milliárdos keretű lett a Növekedési Hitel Program első két pillére. (Mivel a beruházások szempontjából ezek voltak hatással ezért jelen cikkünkben a harmadik pillérrel nem foglalkozunk.) A program kapcsán több elemző szólalt meg pro és kontra, de természetesen az mfor.hu szakértői is kifejtették a véleményüket.
Részben a kkv-szektor részéről érkező pozitív visszacsatolás hatására a jegybank mindenestre sikeresnek ítélte a programot, és szeptemberben már meg is hirdették a második kört. Ez a korábbinál hosszabb, 2014 végig tart, a meghirdetett keretösszeg pedig 2000 milliárd forint. Az MNB elnöke szerint ez a keret a GDP növekedéséhez 1,8-2,4 százalékpontot adhat. A jegybank egy másik eszközzel, az agresszív kamatvágással is támogatta a gazdaságot, hiszen a vezetőcserét megelőző 5,25 százalékról az év végére 3 százalékra vitték le az alapkamatot. Ez, illetve az NHP első köre jelentős hatással volt a vállalkozói hitelkamatokra, hiszen azokat érezhetően lefele tolta. Mindezek közrejátszottak abban, hogy közel 10 éves csúcsot jelentő mértékben, majd 10 százalékkal nőtt egy év alatt a beruházások volumene az idei év harmadik negyedévében.
Így hosszú negyedévek folyamatos csökkenése után kirobbanó mértékben járultak hozzá július és szeptember között a beruházások a magyar gazdaság növekedéséhez. Az éves szinten kimutatott 1,8 százalékos pluszból a bruttó állóeszköz-felhalmozás önmagában 1,5-et tett ki, amire 2007 utolsó negyedévében láttunk legutóbb példát. A régiós összevetésben is kiváló eredmény azt mutatta, a csökkenő trend egyedül hazánkban tudott megfordulni. Ehhez a nagyon alacsony bázisra, a beáramló Európai Uniós euró milliárdokra, illetve a jegybanki hitelprogramra is szükség volt.
Az autóipar hozta a legnagyobb befektetőketA kormány – bár sokszor pengetett multi ellenes hangokat – gyakorlatilag az összes jelentős hazai és (Magyarországon komolyabb pozíciókkal rendelkező) nemzetközi vállalattal stratégiai megállapodást kötött. Részben erre vezette vissza Varga Mihály gazdasági miniszter, hogy ez a 36 nagyvállalat az elmúlt időszakban mintegy 650 milliárd forint értékű új beruházást valósított meg és 5500 új munkahelyet teremtett.
A húzóágazat továbbra is az autóipar volt, ahol idén már teljes gőzzel termelt a kecskeméti Mercedes-gyár, igaz ennek további bővítése kapcsán voltak olyan – később cáfolt - sajtóhírek, melyek szerint a magyar helyszín helyett Romániában bővítene a német vállalat. Sőt, olyan hírek is megjelentek, hogy elvinnék innen a gyártást, de ezt a vállalat azonnal visszautasította. A gyárhoz kapcsolódóan a teljes beruházáshoz viszonyítva kisebb (önmagában azonban jelentős) beruházások is megvalósultak, így az év végén megkezdte működését a több mint ötmillió eurós fejlesztéssel létesített szerszámkészítő központ is.
Az Opel is igen ambiciózus terjeszkedést folytatott, júniusban jelentették be, hogy tovább bővíti szentgotthárdi motorgyárát újabb, 60 millió eurós beruházással. Ezzel az Opel 2010-ben indított 500 millió eurós Flex motorgyár projektje az év elején már bejelentett 130 millió eurót követően tovább bővül, az összberuházás ezzel megközelíti a 700 millió eurót.
Az Audi volt ugyanakkor az idei évben a nagy dobás. Június közepén adta át ugyanis a 900 millió euróból épült üzemét, ahol az új A3-t gyártják. A társaság ezzel évi 125 ezerre növelte - tavaly 33 és fél ezres - járműkibocsátását. A gyárbővítéshez több helyi nagyberuházás is kapcsolódik: mintegy kétmilliárd forintból bővítik és fejlesztették a közeli Pér - alapvetően az Audi-gyárat kiszolgáló – repülőterét, de októberben átadták új logisztikai bázisukat is. Részben az Audihoz kötődött a vállalat egyik beszállítójának, a Rehau 60 millió euróból épített üzeme.
A teljesség igénye nélkül több más komoly invesztíció is megvalósult. Az F. Segura spanyol autóalkatrész-gyártó új, 23 millió eurós zöldmezős beruházással épült autóalkatrész-gyárat Szolnokon. Az idén 70 milliárd forintos beruházással 500 új munkahelyet hozott létre a Bridgestone, a Hankook megduplázza gyártási kapacitását és 950 új munkahelyet hoz létre, a Jabil is fejleszt és 450 új munkahelyet hoz létre Szombathelyen.
Szijjártó Péter az év végén az eredményeket összefoglalva elmondta, hogy idén kezdődött meg az A3 Limousine és az A3 Cabriolet gyártása Győrben, ahol ma a világ legnagyobb motorgyára működik, és ahol már 10 ezernél is több munkavállaló dolgozik. Szintén 2013-ban gördült le a gyártósorról a Mercedes kecskeméti gyárában az első CLA modell, amely komoly piaci sikereket ért el az Egyesült Államokban. A Suzuki esztergomi gyárában megkezdődött a Suzuki SX4 S-Cross gyártása és az Opel szentgotthárdi új motorgyára is megkezdte a termelést.
mfor.hu
