Míg a franciáknak hetente 35 órát kell teljesíteniük, addig nálunk továbbra is 40 óra a heti munkaidő. A magyar szakszervezetek évek óta szeretnék elérni, hogy ez két órával csökkenjen - írja a Napi Gazdaság.
Ellentétes irányba mozog a magyarországi és a nyugat-európai munkaerőpiac: míg az utóbbin a heti munkaidő meghosszabbítását szeretnék elérni a versenyképesség és a munkahelyek megőrzése érdekében, addig itthon a munkával töltött órák csökkentését szorgalmazzák a szakszervezetek.
A nagy cégek áttelepülésének megakadályozása érdekében született nyugat-európai megoldás egyelőre nem váltott ki komoly érdeklődést a hazai munkaerőpiacot szabályozó intézményekből. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium két hete megjelent összefoglalója például számos foglalkoztatási paramétert vizsgál, de nem említi a munkaidő változását és annak lehetséges következményeit - számol be a Napi Gazdaság.
Az Unióhoz most csatlakozott tagországokban a heti munkaidő magasabb, mint a régi tagországokban. Míg régiónkban - Szlovéniát kivéve - többnyire a 40 órás munkahét jellemző, addig a korábbi EU-tagállamokban csupán a görögöknél ilyen hosszú a munkaidő.
A szakszervezetek a kormányváltás óta szeretnék elérni a munkaidő csökkentését. Az MSZOSZ célja a 38 órás munkahét hazai bevezetése, ám azt Kordás László, az érdekképviselet alelnöke is elismerte a Napi Gazdaságnak, hogy ezt nem lehet egy lépcsőben bevezetni, mert negatív gazdasági hatásai lehetnek. Az MSZOSZ ezért úgy véli, hogy fokozatosan kell véghezvinni a csökkentést.
Kapcsolódó anyagok
Több tízmilliárd forintba kerülne a 38 órás munkahét
Rést ütöttek a 35 órás francia munkahét rendszerén
Túlóra vagy munkanélküliség
Zsákutcának bizonyult a rövidített munkaidő
Az EU-ban nálunk az egyik leghosszabb a heti munkaidő
Míg a franciáknak hetente 35 órát kell teljesíteniük, addig nálunk továbbra is 40 óra a heti munkaidő. A magyar szakszervezetek évek óta szeretnék elérni, hogy ez két órával csökkenjen.
