Jön az állami mamutcég?
"Szeretnénk egy komoly állami szereplőt az energiapiacon. Ebből a szempontból komoly potenciált látok az MVM-ben, melyet nemzeti és regionális szintre lehetne fejleszteni" - nyilatkozta a Bloombergnek Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője szerint vannak bizonyos területek, ahol jelentős állami szerepvállalásra van szükség, az energiaszektorban a Mol és az MVM jelenthetik az áttörést ebből a szempontból.
A Bloombergnek adott interjújában Lázár arról is beszélt, hogy az állam pozíciójának erősítése akár felvásárlások, akár egyéb megállapodások révén történhet, az adott helyzetben a lehetőségek fogják eldönteni, melyiket választják. "Az energiaszektor egy olyan területe a magyar gazdaságnak, ahol az állam versenyképes lehet, a Mol és az MVM komoly lehetőségeket kínálnak számunkra a régióban is" - mondta a Fidesz frakcióvezetője.
Lázár János nyilatkozatával összecseng az a pénteki sajtóhír, mely szerint küszöbön áll az E.On földgázkereskedő és gáztároló üzletágának állam általi megvásárlása. A Világgazdaság értesülései szerint az MVM már egyeztet az E.On vezető munkatársaival arról, hogy azok az új felállásban milyen szerepet és milyen új szerződéssel vállalnának, illetve mekkora végkielégítéssel távoznának.
A nemzeti fejlesztési miniszter egyébként már június közepén arról beszélt az MVM sajtótájékoztatóján, hogy a kormány piaci eszközökkel törekszik arra, hogy szabályozza az árakat a földgázpiacon. "Az MVM gázpiaci megjelenése már most komoly hatással van a piacon a versenyre és az árakra" - szögezte le. A miniszter elmondta, hogy a kormány stratégiájában fontos, hogy olyan cégek legyenek a magyar piacon, melyek olcsó energiával tudják ellátni a lakosságot.
Veszteséges céget is venne az állam
"Az E.On Földgáz Trade Zrt. Magyarország legnagyobb gázkereskedője. Társaságunk látja el földgázzal az összes magyar gázszolgáltatót, így közvetve minden lakossági fogyasztót. Az E.On Földgáz Trade emellett egyre jelentősebb szerepet játszik a liberalizált földgázpiacon is" - olvasható a német társaság honlapján. És ebben az egy mondatban lehet az ügylet lényege: egy ilyen társaság állami irányításával a teljes földgáz- és távhőpiacon szabályozni tudná az árakat a kormány.
Érdekesség, hogy az E.On Földgáz Trade Zrt. részben az áremelési moratórium miatt az utóbbi két évben veszteségesen működött. A társaság nyilvános beszámolója szerint 2010-ben 6,5 milliárd forintos, 2009-ben pedig 15,2 milliárdos mérleg szerinti veszteséget ért el a vállalat. Az adatok szerint a földgázkereskedő üzletág árbevétele tavaly 679,8 milliárd forint volt az E.On-nál, miközben az eladott áruk beszerzési értéke 634,6 milliárdot tett ki. Azaz nagyjából 45 milliárdból kellene működtetni a céget ahhoz, hogy legalább nullszaldós legyen a jelenlegi beszerzési- és értékesítési árak mellett. Ha az állam ki tudja használni a többi energiavállalattal a szinergiákat (közös iroda, kisebb adminisztráció, az eszközállomány összevonása stb.), akkor nem lehetetlen eltüntetni a mínuszt, hiszen a 6,5 milliárdos veszteség elenyésző a 680 milliárdos árbevételhez képest.
A másik lehetséges állami tulajdonba kerülő cég az E.On Földgáz Storage Zrt. a sajtóhírek szerint. Ez a társaság négy földalatti gáztárolóval rendelkezik Magyarországon, melyekben összesen 4,2 milliárd köbméternyi nyersanyagot tudnak elhelyezni, és naponta 55,1 millió köbmétert vonhatnak ki. A vállalatnak tavaly 38,3 milliárd forintos, 2009-ban pedig 48 milliárdos árbevétele volt, az adózás előtti eredménye pedig tavaly 13 milliárdos nyereséget mutatott, amit osztalékként ki is vettek.
Azaz ha a híreknek megfelelően mindkét társaság állami kézbe kerül, akkor akár jól is járhatunk, hiszen a földgázkereskedő 6,5 milliárdos veszteségét bőven ellensúlyozza a tároló 13 milliárdos nyeresége, vagy az annak nyomán a földgázkereskedőnél megjelenő kiadáscsökkenés, hogy nem kell majd fizetni a gáz tárolásáért.
A két E.On-cég lehetséges vételáráról egyelőre keveset lehet tudni, a Világgazdaság információi szerint a kormány 800 millió eurót (mintegy 216 milliárd forint) kínált a gázkereskedőért, míg a német tulajdonos 1,2 milliárd euróért (324 milliárd forint) lenne hajlandó lemondani róla. Az is kérdés, hogy ha valóban állami kézbe kerülnek a fenti cégek, akkor a vételárat miből fedezi majd a költségvetés.
A vásárlás forrása első ránézésre hasonló lehet, mint a Mol-részvények esetében: tavasszal még bő 3 milliárd euró volt devizabetétként a Magyar Nemzeti Bankban a már lehívott IMF-hitelkeretből, ebből fizetett ki 1,88 milliárdot a kormány a Mol 21,2 százalékáért. A fennmaradó pénz tehát éppen elég lehet az E.On kivásárlására ha valósak a fenti összegek.
Beke Károly
mfor.hu
