A Magyarországon is érdekelt olasz bankcsoport - az osztrák Bank Austria anyavállalata - az elmúlt években összefonódott a líbiai tőkével, amelynek 7,2 százalékos a részesedése van a bankban, ebből 4 százalék körüli a központi bank tulajdonrésze. Éppen a líbiai tőke növekvő befolyása volt az egyik indok, amiért a részvényesek bírálták a bankvezetést, és részben ezért is kényszerült távozni tavaly ősszel a csoport éléről Alessandro Profumo.
A líbiai tőke jelen van az olasz gazdaság más területein is, az állami vagyonalap 2 százalékkal rendelkezik például Olaszország legnagyobb hadiipari vállalatában, a Finmeccanicában, és 7,5 százalékot birtokolnak a Juventus klubban.
Az UniCredit mellett az olasz Eni kőolajipari csoport lehet a líbiai zavargások másik nagy vesztese. Olaszország Líbia legnagyobb külföld befektetője, az Eni gyakorlatilag a Kadhafi-éra kezdete óta tevékenykedik az országban, és a 41 év alatt az egyik legjelentősebb befektető lett: naponta 250 ezer hordó olajat termel ki Líbiában, az ország teljes termelésének 14 százalékát.
De vannak a társaságnak érdekeltségei Egyiptomban, Tunéziában és Jemenben is.
Az Eni keddi közlése szerint a líbiai kitermelés rendben zajlik, nincsenek fennakadások. Abban bíznak, hogy a rendszer megdöntése után is szükség lesz rájuk, mert a lehetséges utód éppúgy rá lesz utalva a kőolajból és földgázból származó bevételekre, mint a Kadhafi-rendszer.
MTI
