Míg az egyén számára egyértelmű összefüggés mutatható ki a magasabb iskolai végzettség és a jobb anyagi helyzet között, a közgazdászok tömegének tanulmányai nem bizonyították kielégítően, hogy mindez a gazdasági növekedésre is hatással van.
A felsőoktatásban vagy a középiskolában végzettek számát statisztikák igazolják, a szakképzettség hozzájárulása a termelékenység növekedéséhez azonban nehezen kimutatható. A Kanadai Statisztikai Hivatal kutatógárdája most áttörést ért el a kutatásokban. A tizennégy OECD-országban felvett, szövegértést és ennek nyomán feladat-végrehajtást mérő tesztek eredményéből következtettek arra, vajon az "emberi beruházások" gazdasági értelemben jövedelmezőek-e.
[ajanlo=73][igazitas=left/]
Az eredmények azt mutatták, hogy ha a tudástesztek pontszáma egy százalékkal nő a nemzetközi átlaghoz képest egy országban, akkor a termelékenység 2,5, az egy főre eső nemzeti össztermék pedig 1,5 százalékkal nőhet. Tehát szoros az összefüggés az emberi erőforrás fejlesztése és a gazdaság teljesítménye között. Kiderült továbbá, hogy fontosabb az alacsony szaktudású emberek számának csökkentése, mint a nagyon magasan képzettek számának emelése.
Az eredetileg a londoni Economistban publikált kutatáshoz a hetilap munkatársai hozzátették, szerintük a felnőttek évtizedekkel a felmérés előtt akár teljesen más képességekkel is rendelkezhettek, melyekről a kutatás nem ad pontos képet. Az eredmény azonban mindenképpen új lendületet adhat az emberi erőforrással foglalkozó kutatásoknak, amelyek még inkább megerősíthetik, hogy a tudás fejlesztése hosszú távon a gazdaság fejlődését is eredményezi, írja a Népszabadság.
Az alkalmazott tudás gazdaságos
Kanadai közgazdászok bizonyították az összefüggést az emberi erőforrás fejlesztése, valamint a gazdasági növekedés gyorsulása között. A kulcsszó az alkalmazott tudás, írja a Népszabadság.
