Az európai munkahelyeken nem ritka a diszkrimináció, megfélemlítés, szóbeli attrocitás, sőt az esetek öt százalékában megtörténik a fizikai támadás is. A tettlegességben is megnyilvánuló pszichoterror súlyosabb formája a 'mobbing'. A mobbing többnyire egyszerű konfliktusként indul: az egyik alkalmazottnak valamilyen problémája adódik kollégájával, esetleg többekkel. Később a konkfliktusok sűrűsödnek, állandósulnak. A probléma megoldását a munkaadók sajnos a legtöbb esetben abban látják, hogy a zaklatást elszenvedő munkatársat, mint összeférhetetlent eltávolítják.
Igen sok formában nyilvánulhat meg a kollégák rosszindulata. Az ellenszenv súlyosabb esetben teljes kiközösítésben nyilvánul meg. Ezt a jelenséget egyébként már az iskolákban is felfedezték, és - elsősorban Nagy-Britanniában - hatóságilag megpróbálnak fellépni a pszichoterror ellen. A nem megfelelő munkakörnyezet és munkamorál, a helytelen - frusztrációt keltő, kivételező - vezetési módszer könnyen lehet táptalaja a terrornak és megbélyegzésnek. A statisztikák, mint sok más esetben, a mobbing esetében is becsapósak. Az arányszámok a kimutathatónál feltehetően jóval nagyobbak, mivel sokan nem számolnak be a velük történtekről, főleg, ha az szexuális vonatkozású esemény.
A bántalmazás elsősorban azokra nem terjed ki a munkahelyeken, akik jó önérdekérvényesitő képességgel rendelkeznek. Ha a konfliktusok nem is kerülik el őket, de lelki-fizikai zaklatás a vezetői székben ülőket nem érinti a felmérések szerint.
(Menedzsment Fórum)
Az álommunkahelyet is tönkretehetik a kollégák
Sok vonatkozásban döntő az emberi kapcsolatok minősége a munkahelyen. Meghatározó lehet abban, egy-egy alkalmazott mennyi ideig marad az adott helyen, milyen teljesítményt képes nyújtani, előrehalad, vagy beleragad egy pozícióba.