Közlekedési folyosók. Hogyan profitálhatunk a fejlesztésekből?
Mivel az egyik fő cél az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása, ezért a fentieken belül például a páneurópai korridorokban futó vasútvonalakat tennék rendbe, telepítenék az ETCS-rendszert és a GSM-R-t, mondta el Bajnai Gordon. A fejlesztéspolitikai kormánybiztos kiemelte, hogy a közútra - bár erre nagy igény lenne - az összes forrásnak maximum a felét lehet fordítani.
Nő a logisztika súlya
Míg az intermodális vagy regionális logisztikai központok "kerítésen belüli fejlesztéseire", azaz például építkezésre vagy gépek beszerzésére a Gazdasági Operatív Program (GOP) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében lehet majd pályázni, addig a kerítésen kívüli beruházásokra utóbbi mellett a KözOP biztosít majd forrást. Ezen célokra a GOP-nál 30, az ÚMVP-nél 70, a KözOP-nál pedig 48 milliárd forint fog rendelkezésre állni, tette hozzá Bajnai Gordon.
A kormánybiztos úgy véli, hogy a logisztikai fejlesztések eredményeként hatról tíz százalékra nő majd az ágazat súlya a GDP-n belül, ami mintegy nyolcszáz-ezer milliárd forint többlet-árbevételt jelent.
A tranzakciós költségek mintegy kétszázmilliárddal csökkennek majd az iparban, a teherforgalom által okozott károk pedig évente 100-150 milliárddal lesznek kisebbek.
Nyáron indul a pályáztatás
Ami pedig a közeljövőt illeti, az első GOP-pályázatok 2007 nyarán jelenhetnek meg, az elbírálásra pedig még idén sor kerül. A KöZOP-nak a logisztikai parkok külső elérhetőségét támogató alprogramját a nyár végén hirdethetik meg, az ÚMVP-re viszont 2008-ig várni kell.
Amennyiben a fenti fejlesztések megvalósulnak, és élni tudunk az Ázsiából az unióba érkező áruk kínálta logisztikai lehetőségekkel, akkor a szektor a magyar gazdaság növekedésének motorja lehet a következő hét évben, összegezte az előttünk álló időszak tétjét Egyed Géza.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
