Visszautalva Hámori Balázs előadására a GKI elnöke hozzátette: a tudás felértékelődése kétoldalú kiszolgáltatottságot jelent. Egyfelől igaz ugyan a dolgozók kiszolgáltatottsága, másfelől azonban vannak olyan kulcsemberek, akik nélkül a cégük nem tudna működni.
Visszautalva Kocsis Éva előadására Vértes úgy vélte, hogy az új gazdaságot valóban a multinacionális cégek teszik sajátossá, ám emellett tömegével alakulnak ki hasonló szervezeti elvek szerint működo kisebb cégek is. Ezeknél csakúgy, mint a nagyoknál a foglalkoztatás kettős viszonya terjed el: amikor valaki alkalmazott is és szabadúszó is. Nem a magyarországi rendszerváltás utáni "számlaadási kényszer" okán, hanem mert a termelés szervezése és az egyén karrierje ezt a fajta rugalmasságot kívánja meg.
Hogyan kezeli a gazdaságpolitika az új gazdaság változásait? Vértes szerint rosszul. Hiszen az állam, szerepe a környezeti befolyásolás és a közvetlen befolyásolás lenne, és míg az elsőnél nem követi a felgyorsulást és nem látja a saját korlátjait, a másodiknál bornír módon költekezik, bemerevítve a kereteket. Ez különösen igaz az USÁ-ra és a nagyob európai országokra, és a legkevésbé a kisebb országokra. S itt az előadó arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, amit az állam lemaradása jelent az üzleti szférához képest, aminek következtében az utóbbi valóban saját magának fogja felépíteni a környezetét, de nem az egész társadalom, hanem a saját érdekei szerint.
Vértes András hangsúlyozta: az e-gazdaságban a válságok megmaradnak, sőt még mélyülnek is a hagyományos gazdaságéhoz képest. Ám hogy szavainak valamiféle pozitív kicsengést is adjon, félig-meddig komolyan azzal zárta gondolatmenetét, hogy ha a mai felnőttek nem is, de unokáink majd megtalálják erre is a megoldást.
Az e-gazdaságban is meghatározó szereplők a hagyományos vállalatok
Miként működik az e-gazdaság, és vajon igazuk van-e azoknak, akik szerint hasonlóan mint a régi, mivel a ciklikussága és a problémái is hasonlóak, mint a réginek, csak technikailag egy magasabb szinten.
