A FirstAssist most közzétett adatai szerint azon cégek alkalmazottainak mentális állapotában, amelyek munkatársai hetente többször tartanak ebédszünetet, szignifikáns javulás mérhető szemben a még délben is robotolókkal. A tapasztalatok szerint az elmúlt évtizedben azonban Európa legfejlettebb országaiban - kimagasló az arány például az Egyesült Királyságban - "eltűnt" az ebédszünet, és az egyébként is túlterhelt munkavállalók ekkor is dolgoznak.
A feszült légkör nem olcsó, az ebből adódó betegségek csak a briteknél évi 4 milliárd font veszteséget jelentenek a vállalatoknak. Nincs ez másképp Magyarországon sem, a stresszes, a kiégéshez közel álló, vagy már kiégett munkatárs drága, teljesítőképessége romlik, hosszú időre betegszabadságra mehet, vagy épp kiléphet a munkahelyéről, vélekednek a hazai szakemberek. Bár a hazai vállalatok széles körében végzett kutatás a kérdésben nem készült az elmúlt években, abban a HR vezetők általában egyetértenek, hogy itthon is milliárdokban mérhető a stressz következtében keletkező pluszköltség.
A Gordio Tanácsadó Csoport egy korábbi kutatásából az derült ki, hogy minden második magyar munkavállaló stresszhatás alatt dolgozik. A foglalkoztatottak további negyven százaléka közepesnek mondható nyomásnak van kitéve, és csak a fennmaradó tíz százalék tud teljesen nyugodt körülmények között dolgozni.
(Menedzsment Fórum)
Kapcsolódó anyagok
Költséghatékony praktikákkal a kiégés ellen
Sokba kerül a cégnek a munkatársak kiégése
Olcsóbb a fizetésemelés, mint a fluktuáció
Az ebédszünet is segít a munkahelyi stressz kezelésében
Európa több országában éli reneszánszát az ebédszünet. A fél-, egyórás szünet a szakemberek szerint a munkavállaló és a munkaadó szempontjából is a kiegyensúlyozottság záloga lehet.
